Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Szabó Ferenc: A tízéves Békési Élet

túra közüggyé tétele. A publikálás helyesen értelmezett igényessége folyóirataink esetében nemhogy kívánja, hanem egyenesen kötelezővé teszi a közérthető, sőt: a gördülékeny, érdekkeltő megformálást. Nyilvánvaló, hogy a tudományos vagy legalább is a tudományos kérdésfelvetést ismerő alapállás, az új és önálló kutatás, értékelés követelményének hangoztatása nem valami szobatudósi magatartást vagy szemléletet fejez ki. Éppen ellenkezőleg! A közérdekű témaválasztás mellett ez a kívánalom az eredeti és hiteles tények, adatok feltárását, az adott tárgykör korszerű ismeretében elvégzett elemzést és közzétételt foglalja magában. Csak ilyen módon szerezhet megalapozott új ismereteket az olvasó, s csak ilyen úton remélhető, hogy a tudomány országos vérkeringésébe, a közművelődés szélesebb áramába eljutnak a megyékben született eredmények, a vidéket foglalkoztató, de nem lokális problémák. Úgy véljük, ez a szemlélet biztosíthatja - bár sokféle korlát csökkentheti még az erejét - a központi (országos) tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok problémalátásának szükséges és lehetséges mértékű átvételét, a vidéken publikált írások, dolgozatok rangját, hitelét, használhatóságát. Az általánosabb kérdések után villantjuk föl az egy évtizede megjelenő Békési Élet korábbi esztendeinek néhány fontosabb mozzanatát, körvonalazzuk a folyóirat szerkesztésének elveit és gyakorlatát, az abból adódó és hitünk szerint mások érdeklődésére számító tapasztalatokat, végül más tanulságokat és terveket. Először talán a Békési Elet születéséről, 10-12 éves távlatból. A gondolat, hogy Békés megyének, a Viharsarok nagyobb felének folyóirat jellegű fórumra van szüksége, nem volt új. Az ilyen irányú kezdeményezések több mint száz esztendőre nyúlnak vissza. 1875-ben indult cl a Békés vármegyei Régészeti és Művelődéstörténclmi Társulat 1894-ig tartó, 17 kötetes évkönyvsorozata. Ezt a rangos sorozatot a megye kiváló helytörténészei, Haan Lajos, Karácsonyi János és Zsilinszky Mihály szerkesztették, s nívójával igen erőteljes historikus hagyományt teremtettek. Tiszteletreméltó, a maga korában színvonalas vállalkozás volt az 1911-1914 között Gyulán kiadott Nemzeti Kultúra című tanügyi ismeretterjesztő közművelődési havi folyóirat. A két világháború közötti folyóiratalapító kísérletekből Békés megyébe nem jutott. A Vasi Szemléhez, Győri Szemléhez, Soproni Szemléhez, Debreceni Szemléhez hasonló fórum teremtéséhez a szellemi és az anyagi tőke egyaránt kevés volt. Ha a háború közbe nem jön, az 1941-ben Implom József szerkesztésében indult Gyulai Dolgozatok bizonyára folyóirattá nőhetett volna föl. A megjelent öt szám a legjobb színvonalat adta. A felszabadulás után 1954-1955 körül jelentkeztek az első olyan megyei törekvések, amelyek a helyi napilaptól elkülönített folyóirat, illetve antológiasorozat indítását célozták. Ezeket a kezdeményezéseket a megye párt- és tanácsi vezetése támogatással fogadta. Hosszabb időre szóló elképzelés nem született. A kiadványok egyik csoportjával (a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának 1955-56-ban kiadott 3 folyóirat jellegű körlevele, az 1956-1957 közötti Békési Üzenet 3 száma, az 1960-ban egyetlen számot megélt Viharsarki Elet) a kiadók egyszerre sokfélét próbáltak megoldani: a szépirodalmi publikálást, az oktatásügyi és közművelődési továbbképzést, a helytör220