Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Nagy János: Békés megye közművelődési helyzete és feladatai

Ki kell emelni a gyermekek körében végzendő esztétikai nevelés fontosságát, és azt minden lehetséges eszközzel segíteni kell. Nem szabad természetesen megfeledkezni a környezeti kultúra fejlesztéséről, a közintézmények esztétikusabb megjelenéséről. A tervidőszakban elkészül a szarvasi Tessedik-ház múzeummá történő átalakítása, és lehetőség van Szeghalmon Sárréti Múzeum létrehozására, valamint Békéscsabán a későbbiekben élelmiszergazdasági múzeum szervezésére is. A hálózat- és intézményfejlesztés területén meg akarjuk szilárdítani azt a háromlépcsős modellt, ami központi, regionális és helyi intézményeket foglal magába. Ennek figyelembevételével kiemelten kívánjuk fejleszteni a megyei intézményeket, míg az alapellátást biztosító intézményeket elsősorban a munkáslakta településeken, új lakótelepeken fejlesztjük. Itt előtérbe kerül a könyvtár. Mi, Békés megyeiek örömmel olvastuk a Népművelés című folyóiratban, hogy a mi megyénk jutott legközelebb a falusi könyvtárügy teljes korszerűsítéséhez. Ezt a folyamatot akarjuk továbbra is fenntartani, hogy olyan könyvtárak alakuljanak ki, melyek vállalkozni tudnak a közösségi művelődés lehetőségeinek a biztosítására is. Az V. ötéves terv legjelentősebb közművelődési beruházása a Békéscsabán felépítendő új megyei könyvtár lesz. Természetesen ismerjük gondjainkat is. Nem tartjuk megfelelőnek az ifjúság könyvtári ellátását, ezen égetően fontos változtatni. Néhány lakótelepen tervbe vettük komplex funkciójú integrált nevelési központok létrehozását, melyek iskolai, művelődési házi és könyvtári feladatokat látnak majd el. Az alsófokú és részleges alsófokú központok fejlesztésére csak a tervidőszak második felében gondolhatunk. A tanyák, külterületek ellátásánál néhány alapvető kérdést ajánlatos sürgősen megoldani. Kezd kialakulni egy jó modell a tanyaközpontokban: ezek ifjúsági klubot és letéti könyvtárat foglalnak magukba. Reális lehetőségeink vannak a városok közti munkamegosztásra is. A megye központjában három város - Békéscsaba, Békés, Gyula - közel fekszik egymáshoz. Figyelembe véve a közlekedés javulását, a motorizáció fejlődését, a kulturális ellátásban együttműködve igen differenciált, széles választékot tudnak majd biztosítani. Természetesen tudjuk, hogy feladatainkat csak szakmailag és politikailag jól felkészült népművelőkkel tudjuk megoldani. Ennek érdekében fejlesztjük kapcsolatainkat a képzőintézetekkel. A középfokú képzést a középiskolákban beindítandó népművelési és könyvtárosi képzéssel kívánjuk megoldani. A népművelők politikai képzését elsősorban a marxista esti egyetem keretében oldjuk majd meg. A szakmai képzés formáit és lebonyolítási rendjét ötéves tervben rögzítjük, ebben is támaszkodva a képzőintézetekre. Jelentős feladatok hárulnak a tanácsokra. Ezért a szakigazgatási szerveket fel kell készítenünk az elcmző-értékelő-ellcnőrző munkára. Az anyagi feltételek javításában a legnagyobb lehetőséget mi továbbra is a többszektorúság fenntartásában látjuk. A különböző szektorok együttműködését jól kidolgozott keretbe kell foglalni. Nem egyszerűen azt kívánjuk elérni, hogy mondjuk egy termelőszövetkezet 10-20000 Ft-tal támogasson egy intézményt, és aztán az intézmény végezze továbbra is ugyanúgy a munkáját. Azt kell elérni, hogy a termelőiize217