Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Az úgynevezett kevermesi eset

dal a makói, illetve a battonyai rendőrség által intcrnáltatta. A csanádi püspök e példátlan inzultus következtében úgy rendelkezett, hogy a templomot zárják be, s így a falu ma harangszó, szentmise, keresztelés, temetés és mindenféle egyházi ténykedés nélkül van. A kevermesi plébános kálváriája A „Szegedi Kis Újság" a magyar történelemben szinte példa nélküli események részleteit is kiderítette, és kitűnt, hogy a kevermesi események mögött egyház- és vallásellenes hajsza van, amelynek fő mozgatója Kevermes kommunista bírója, akit Magyar Bélának kereszteltek meg egykoron... Az 5-6000 léleknyi községben a párszáz főnyi kisebbség ragadta magához a hatalmat és egyéni ellenségük, a Rend és a Hagyomány legfőbb őre, az Egyház ellen fordultak. Az ottani plébánost, Farsang Lászlót, először szép szóval akarták céljaiknak megnyerni, majd amikor nem ment, látták, hogy a község lelkipásztora nem hajlandó velük közösséget vállalni, nem hajlandó a politikai gyűléseken részt venni, a legdurvább erőszakot alkalmazták, s gumibottal megverték. A hajsza fél év óta még erősebbé vált és a bíró minden eszközt megragadott arra, hogy „politikai vonalon" tegye lehetetlenné, juttassa internálótáborba a plébánost. Végre kínálkozott egy alkalom, amikor a községben lévő cserkészek, akik később a KALOT-ba léptek, 1944-ben megkérdezték Szilágyi Antal segédlelkészt, hogy mit csináljanak azokkal a céllövő leventepuskákkal, amelyeket a Cserkész Szövetségtől kaptak. A segédlelkész azt válaszolta, hogy csináljanak, amit akarnak, és erre a gyerekek egy része eldobta a puskát, némelyik pedig eldugta, nehogy esetleg a fegyvereket megtalálva, azt gondolják, hogy céljuk van vele. Most a rég elfelejtett fegyverek közül kettő előkerült, és ezt az alkalmat kihasználva igyekeztek a dolgokat úgy beállítani, hogy a fegyverek rejtegetésére a papok biztatták volna a KALOT-legényeket. A makói rendőrség politikai osztálya telefonált is a püspöki hivatalnak, hogy jó lesz utánpótlásról gondoskodni, mert elviszik a papokat. A két érdekelt pap a telefonáláskor éppen Szegeden tartózkodott, s amikor közölték velük a hírt, mosolyogva mondták, hogy ők ebben igazán ártatlanok, hibásak akkor lehettek volna, ha a fegyverekkel kapcsolatban valami tanácsot nyújtottak volna a gyerekeknek. Erre az egyházi főhatóság parancsot adott nekik, hogy menjenek vissza szolgálati helyükre. Alig hogy hazamentek, éjszaka kihúzták őket az ágyból, és először Makóra, majd a mezőhegyesi internálótáborba vitték őket. Augusztus 15-én elvitték Farsang László plébánost is, Tóth István és Szilágyi Antal segédlelkészek után. A faluban volt egy, a szüleinél betegszabadságon lévő pap, aki elvégezte az elhurcolt plébános helyett az aznapi litániát, majd a püspöki hivatalhoz, egyház főhatóságához fordult utasításért, hogy mitévő legyen, mert neki is el kell mennie, lejárt a szabadsága, várják őt a hívei. A rendőrség és az oltáriszentség A jelentést tévő pap hamarosan megkapta az utasítást, hogy térjen vissza állomáshelyére és a templomot zárja le, az oltáriszentséget vigye át a legközelebbi 197