Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

kérdőjelezhető, bár Csipes mentségére szolgál, hogy csak jelzésre szorítkozik, nem „írja túl" a témát, mint az igen gyakran tapasztalható. A források hiánya miatt legkritikusabb időszak, az újjátclepedéstől az első világháborúig terjedő két évszázad történeti kérdéseit Daka István kísérelte meg áttekinteni. Elemzése főleg azoknál a részleteknél imponáló, ahol a német betelepedés tényeit konkretizálni tudja (eredethely, demográfiai mutatók). A társadalmi-gazdasági folyamat ábrázolásának hézagai - magam is tudom - a még hoszszabb kutatás során is nehezen elhárítható kutatástechnikai nehézségek rovására írandók. A helyi közigazgatási iratanyag elpusztult és a megyei anyag hozzáférhetetlen - ezek nélkül sajnos nem lehet községtörténetet írni... Egy módszertani problémát is Daka dolgozata kapcsán kell elmondanom: ő idézi leggyakrabban két kéziratos községtörténet adatait (mások is hivatkoznak rá). Sajnos nem derül ki, hogy mikor készültek e dolgozatok, miért fogadhatók el adataik érdemi forráskritika nélkül, s az sem, hogy elsődleges forrásokból származnak-e azok az adatok, melyeket a szerző átvesz. Ezek tisztázatlansága miatt módszertanilag kissé bizonytalan kompiláció benyomását kelti Daka dolgozatának néhány részlete. Vázlatossága ellenére is igen tanulságos és a maga nemében példaszerűnek minősíthető Zielbauer Györgynek a község 1919-1948 közötti történetéről készített összefoglalása. Főleg az Eleken különösen „kritikus" időszakok (a fasizmus előretörése, a Volksbund szervezkedése, illetve a felszabadulás utáni kitelepítés) józan elemzése dicséretes. E korszakok ilyen szemléletű teljes feldolgozását joggal várhatjuk a szerzőtől, s ez nagy nyeresége lenne a megye helytörténetírásának. A dolgozat továbbfejlesztése esetén azonban a mostaninál sokkal nagyobb teret kell kapnia a gazdasági és társadalmi változások elemzésének. A fordulat éve utáni gazdaságtörténeti események felvázolását szintén Csipes Antal vállalta magára, külön-külön fejezetet szentelve a kommunális fejlődésnek, a tsz-ek történetének, illetve a legjelentősebb üzemeknek. E fejezetek krónika szintűek, nem is akarnak tudományos elemzésnek látszani. Mégis megkockáztatjuk: ugyanennek a „nyersanyagnak" a felhasználásával nem lehetett volna-e elemezni pl. a tsz-mozgalom történetét; szükségszerűen meg kellett-e elégedni az „éves krónikákkal"?Jó anyagot szolgáltatnak ezek a fejezetek a későbbi feldolgozáshoz, de - talán - már most is felesleges szerénység volt az adattárszerű közlési forma. A szokásosnál részletesebben foglalkoztam az „Elek története" egyes dolgozataival, de még így is keveset ahhoz képest, amennyi problémát egy-egy jó szándékú s a körülményekhez képest példamutató helyi kiadvány megérdemel. Azért kellett részletezőbben vizsgálgatnom e kis kiadványt, hogy segítsek megértetni: nem a hivalkodó külső tesz egy helyi kiadványt figyelemre méltóvá. 165