Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

„Föl kéne szabadulni már" Battonya felszabadulásának 30. évfordulójára Válogatta és sajtó alá rendezte: Takács László (Békéscsaba, 1974. 123 old. - Bibliotheca Bekesiensis 11.) TÓTH FERENC A battonyai helytörténeti kutatók tartal­mas és ízléses kivitelű kötettel tisztelegtek helységük felszabadulásának 30. évfordulóján. E szép munka kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy az 1960-as évek elején indult Battonyai Füzetek erőfeszítései megtörték a jeget, és ezúttal nemcsak mondanivalóban, de külső megjelenésben is maradandót hoztak létre. E viharsarki községben egy olyan szellemi potencia halmozódott fel, amely eddig is pél­damutatóan kereste a publikációs lehetőséget, de erre korábban csak szerényebb formában nyílt lehetősége. A kötet műfaját tekintve - az előszó meg­fogalmazása szerint - dokumentumgyűjte­mény, de pontosabban meghatározva inkább forráskiadványnak vagy történeti szemelvény­gyűjteménynek nevezhetnénk, melybe gon­dosan kiválasztott dokumentumok és forrás­értékű feldolgozások kerültek. Az alaposan megszerkesztett munkában kinek is lehetett volna sorait mottóul és feje­zetcímként választani, mint éppen József Attiláét. A nagy proletárköltő gondolatai azonban nemcsak képi egységbe foglalják a kötet egyes fejezeteit, de az egész kiadvány eszmei meghatározójává is válnak. A „Nem elegendő, hogy kitessék..." feje­zetben három szerzőnek nehezen hozzáfér­hető írását vagy annak részletét tették közzé: Borovszky Samuét, Palugyay Imréét, Sza­badosjózsefét. A különböző korban és céllal készült összegzések jól kiegészítik egymást és valóban alkalmasak az századforduló előtti Battonya megismertetésére. A „Cicáznak a szép csendőrtollak..." című fejezetben az úgynevezett agrárszocializmus­tól a Tanácsköztársaságig terjedő időből válo­gatott dokumentumok kerültek. Battonya az 1891. évi véres zendülés kapcsán országosan is sokat hallat magáról. Ezt a korszakot nemcsak korabeli források alapján eleveníti meg a kö­tet, de két visszaemlékezés révén is. így élőbb képet nyerhet az olvasó az eseményekről. A harmadik fejezet, mely a „Föl kéne sza­badulni már!" címet kapta, Púja Frigyes írá­sából vett részlettel mutatja be a község fel­szabadulását, más dokumentumokkal pedig az élet megindulását. A kötet szerkesztőjét, Takács Lászlót az irodalmi igény és az olvasmányosság szem előtt tartása vezette. A dokumentumok kivá­lasztása gondos munkával történt, mind alkal­mas egy-egy kor vagy esemény sokoldalú bemutatására, jellemzésére. Az egyes fejeze­tek között is helyes arányokat alakított ki. A szerkesztéssel kitűnően szolgálja a kötet megjelentetésének célját, egyfelől a felszaba­dulási évfordulóra emlékezést, másfelől a fon­tos anyagok publikálását. A szemelvények forrásmegjelölését és a szó­magyarázatokat a kötet végén jegyzetekben találjuk meg, melyek - a sorozat gyakorlata szerint - nagyon szűkszavúak és kritikai érté­kelés nélküliek. A szövegben előforduló nyil­vánvaló elírások és tévedések javítása sem mindig történt meg (pl. 79. oldal Szűcs Áron Szőcs helyett, 96. oldal Drágon János Dragon helyett, Zombori Ferenc Zombori Lajos he­lyett). A forrásközléseknél kialakult gyakor­lat szerint a kihagyásokat pontozással jelölni 160

Next

/
Thumbnails
Contents