Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - SZEMLE

A kizsákmányoló társadalmakban a nemzetiségi viszonyok magukban hordták a kettős kizsákmányolás lehetőségét. Ezzel a lehetőséggel éltek a magyar uralkodó osztályok is. Különösen súlyosan érintette ez a viszony Békés megye soknemzetiségű lakosságát. Szlovákok, németek, románok, szerbek lakták a magyarokkal együtt e vidéket. 1900ban csak a szlovákok részaránya az összlakosság 19%-a. A nemzetiségi kérdés megoldása nemcsak belső ügyünk és dolgunk, erre figyel a környező országok soknemzetiségű lakossága is. Ezért jelentős Cserei Attila tanulmánya, melyben a felszabadulás óta eltelt időszak nemzetiségiekhez való viszonyát, a magyar és nem magyar lakosság kapcsolatának fejlődcsét írja le. Helyesen utal arra, hogy szocialista társadalmunk megteremtette a nemzetiségi hovatartozástól független gazdasági egyenlőséget, s így az anyagi, gazdasági viszonyokban megalapozott és megteremtett egyenlőség alapján lehetővé vált, hogy a politikai, jogi egyenlőség tényleges tartalommal telítődjék. A szerző sokoldalúan és kritikusan írja le változásainkat, ismertetve az eredményeket, utal azokra a tennivalókra is, melyek a nemzetiségi kérdés megoldását segítik, melyek megoldása eredményeként új, szocialista tartalmat kap a hazaszeretet és az internacionalizmus. A politikai káderképzés történeti áttekintését kapjuk Köpöczi Dezsőné és Karkalik András tollából. A szerzők elsősorban a statisztikai adatok oldaláról megközelítve adnak hű leírást a pártiskolai oktatás történetéről. Az oktatás szükségességét az idevonatkozó párthatározatokra hivatkozva indokolják, ugyanakkor a lenyűgöző mennyiségi mutatókból nem indul ki egy olyan tartalmi elemzés, amely a politikai, gazdasági, állami vezetés minőségi változását is kifejezné, amelyhez a megyei politikai káderképzés is jelentősen hozzájárult. A harmincéves szocialista fejlődés Békés megyei vonatkozásaival kapcsolatos tanulmányok sorát ár. Papp Jánosnak a vallásnak az ifjúságra gyakorolt hatásával foglalkozó tanulmánya zárja. Az alapanyagot a SZOTE-en végzett felmérés adatai adják, melyek elemzése során feltárulnak a legjellemzőbb tendenciák, illetve alkalmat adnak a szerzőnek a vallással kapcsolatos néhány aktuális és fontos marxista álláspont kifejtésére, hangsúlyozására. Az adatok egyjelentős részét Békés megyei hallgatóktól gyűjtötték, így a következtetések számunkra is nyújtanak feladatokat az ateista világnézeti nevelés terén. Ugyanakkor a tanulmányban megfogalmazott problémák felhívják figyelmünket arra is, hogy a nyilvánosság előtt, a megyei kiadású publikációkban is többet érdemes, mondhatom úgy is, hogy kell foglalkozni a megye területén ható vallásos nézetek feltárásával és marxista kritikájával. A „Tanulmányok... 1975" közöl két olyan tanulmányt is, amelyekben napjainkban sokat szereplő elméleti kérdések megválaszolására vállalkoznak a szerzők. Dr. Kaposi Márton a szükséglet, az érdek és az érték fogalmát igyekszik tisztázni, marxista tartalommal értelmezni. Ezt egyrészt az teszi szükségessé, hogy a közvéleményben, még a fogalmak iránt igényesebb közvéleményben is, sok félreértés kapcsolódik ezekhez a fogalmakhoz; másrészt az, hogy a szakirodalomban is különböző álláspontokkal találkozunk, elsősorban olyan törekvésekkel, melyek szubjektivizálni akarják a fogalmakat, éppen ezért - nagyon helyesen - ezek kritikájára fordítja fő figyelmét a szerző. A jövőkutatás, a futurológia a társadalom tudományos irányításának mind teljesebb kibontakozásával, amely a szocializmus-kommunizmus építése mind szélesebb körű velejárója, egyre inkább előtérbe kerülő tudományág. Az előrelátásnak megvannak a maga, ismeretelméletileg is megalapozott feltételei, határai. A dolgozat első részében azokat a logikai összefüggéseket igyekszik bemutatni a szerző, amelyek egyáltalán az előrelátást lehetővé teszik; ez a rész elsősorban a logika területén járatosabbak számára ajánlható, amit azonban a második részben, mint az első részben kifejtettekből adódó következtetések, a társadalmi jelenségek változásának előrcláthatóságáról mond, már mindenki 136