Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Sass Ervin: Orosháza kiváló népművelője

Az Orosházi Petőfi Dalárda vegyeskarának 1952 évi hangversenyén Karnagy: Feldmann József Golyóstollam fürgén száguldozik a jegyzetfüzet lapjain, Fcldmami József pedig mesél, lelket pihentető szép nyugalommal. Az a bizonyos nagy év! Irodalmi műsort csináltak mostani főelőadójával, Zana Jánossal. Versek, muzsika dal. A Tanácsköztársaság ünnepén. „Hadak útja", ez volt a címe. Másnap megkeresték a pártbizottságról: barátkozzon meg a gondolattal hogy kultúrházigazgató lesz... Szeptember elsején kezdte. Mint a diákok a tanévet. Gyorsan számolok 75-ből 59-ct: az éppen 16! Tizenhat év, sóhajt alig hallhatóan, de a most következő, gondolatrendező csendben arcát el nem takarhatja. Tizenhat keserves-örömteli év története arcának képe, a tett örömei és a széteső évek keserűsége rajta. A régi kultúrházat pusztító tűz az elején, az évekig tartó alberleti-kultúrházi élet, az új csigalassúságú épülése, és - mert egyszer minden bevégződik - a birtokbavétel felejthetetlen percei előbb, aztán órái, napjai, ma már évei. Úgy jöttünk ide, hogy már másnap minden teljes volt, a klubok, szakkörök, művészeti csoportok berendezkedtek, éltek, dolgoztak tovább. Hogy mi volt a titka ennek? Ha csak az nem, hogy amíg négy-ötfelé voltunk, az egyik klub a 48-as körben, a másik szakkör a tiszti klubban, a harmadik tanfolyam egy iskolában: addig sem adtuk meg magunkat a mostoha körülmenyeknek. A legfontosabb törekvésem az volt - és ma is az! - hogy a szakkörök, klubok, tanfolyamok, művészeti csoportok stabilan működjenek. Mert ez az alap. Erre lehet építeni. Ezekkel elmélyülten kell foglalkozni. Kideríteni, mire van szükség? Mit várnak az emberek? Sok100