Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - SZEMLE

Tóth Lajos: Utunk negyedszázada A Békésszentandrási Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet rövid története Békésszentandrás, 1974. 32 oldal + 12 fényezett oldalon fényképek OLTVAI FERENC Tóth Lajos biztos kézzel nyúlt a ma már jónevű békésszentandrási Tessedik Sámuel Termelőszövetkezet történetének megírásához. Igazolta, hogy 32 nyomtatott oldalon is meg lehet írni a község felszabadulás utáni életének lényeges részét jelentő szövetkezeti mozgalom fejlődését, pályafutását. Megfigyeléseit főleg két tényezőre összpontosította: A községben 1949-től létrejött 12 szövetkezet idők folyamán történt egyesülésével miként lett a határban egy termelőszövetkezet? Az egyes, nem túl hosszú életű szövetkezeteken belül pedig legfőképp a termelés kérdése érdekelte. A területhez viszonyítva miként alakult a tagság, és a mezőgazdaságban az adott körülmények között a két fő termelési ágazatban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben milyen eredményeket értek el? Következésképp miféle okok késztették a békésszentandrásiakat arra, hogy a kisebb területű szövetkezetek a többtermelés elérése érdekében folytonosan nagyobb és nagyobb egységekbe egyesültek. Végül is 1966. január i-vel egy szövetkezeti szervezetben gazdálkodnak a község több mint 5700 kat. h.-t kitevő határán, amikor a tagok száma meghaladta az 550-et. Békésszentandráson is, miként a Dél-Alföldön máshol is, kezdetben több kis létszámú és 100 kat. h.-t alig meghaladó területű szövetkezetek alakultak. Az 1949-ben elsőként létrejött Péró Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Csoportot hat bátor kezdeményező alakította 65 kat. h.-on. Még abban az évben alakult 66 taggal 564 kat. h.-on a Zalka Máté Termelőszövetkezeti Csoport. Az első évben a megélhetésüket nem biztosította a gazdálkodás. Rájöttek, hogy csak több munkaerővel, nagyobb területen, szervezettebben és korszerűbb munkával lehet eredményesen gazdálkodni. A két tszcs 1950-ben Új Alkotmány Tszcs néven egyesült. Gazdálkodásuk három éve alatt állatlétszámuk megkétszereződött (30 ló, közel 60 szarvasmarha, több mint 300 sertés és 1000 baromfi), a földet mégsem tudták kellően megművelni. Erre az időre már náluk is mutatkoztak a gyors és kellően át nem gondolt szervezés hibái, amelyeket az 1953. évi júniusi kormányhatározat igyekezett kiküszöbölni azzal, hogy lehetővé tette az átszervezéseket, sőt a feloszlást is. A tagok közel fele azonban megmaradt a szövetkezet keretében, csupán kettéváltak és létrejött az Új Barázda és a Petőfi Sándor Tszcs. Következett 1956 - azonban együtt maradtak, sőt tagosításba kezdtek. A község határában az ötvenes években még három más tsz is alakult. Ezek közül az egyik 1956-ban feloszlott, a másik beolvadt a Tessedik Sámuel Tsz elődjébe, a November 7. Tsz-be, a harmadik pedig, a Május 1. Tsz, figyelemre méltó pályát járt be. 1955. május i-én alakultak, mindössze tizenhárom taggal, 128 kat. h.-on. Az első év végén hosszú lejáratú hitelből vásároltak 4 lovat, 6 tehenet, 10 anyakocát, 50 sertést. Területüket 1959-re 735 kat. h.-ra növelték. Céltudatosan törekedtek a nagyüzem kialakítására: megfelelő vetésforgót alkalmaztak, fokozatosan gépesítettek, növelték az állatállományt és javították férőhelyüket, 1960-ban három kisebb területű tsz egyesült November 7. Tszcs néven. A gazdálkodás feltételei lényegesen javultak, példázza ezt, hogy az egy tagra jutó részesedés 645