Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Adatok Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti tevékenységéről (1945-1956)

Adatok Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti tevékenységéről (1945-1956) CSENDE BÉLA Mint ismeretes, a műkedvelő művészeti tevékenység nagyobb méretekben Magyarországon az 1930-as évektől kezdte bontogatni szárnyait. Természetesen azt is meg kell jegyeznünk, hogy erre a műkedvelő művészeti életre a Horthy-korszak kultúrpolitikája mélyen rányomta a bélyegét és meghatározta a tevékenység körét és irányát is. A magyarországi műkedvelés teljes kibontakozása a felszabadulás utáni évekre tehető. Az évszázados elnyomatás alól felszabadult embermilliók az ország újjáépítése mellett az új, a szocialista kultúra megteremtésében is aktívan kívántak közreműködni. A fordulat éve (1948) előtt szinte valamennyi pártnak, társadalmi és tömegszervezetnek volt műkedvelő művészeti csoportja. A csoportok igen fontos feladatuknak tekintették - az önművelődés mellett - a kisközségek és a tanyavilág lakosságának szórakoztatását, felvilágosítását és nevelését, a népi hagyományok bemutatása mellett a klasszikus és haladó darabok előadásával. Ugyanakkor példamutató és szenvedélyes tevékenységük az elmaradott települések lakosságát is fellelkesítette. Sorra alakultak színjátszó és tánccsoportok, ének- és zenekarok, bábjátszócsoportok stb. Felhasználták a különböző pártok, a társadalmi és tömegszervezetek műkedvelő művészeti csoportjait a választási harcokban is. Békés megyében a Magyar Kommunista Pártnak meghatározó szerepe volt a választási agitáció és propaganda irányításában és szervezésében. A Magyar Kommunista Párt, majd később a Magyar Dolgozók Pártja Békés megyei Bizottsága a megye szabadművelődési felügyelőjének a tevékenységét - az országos átlagtól eltérően — hathatósan befolyásolta, majd irányította. Ezt bizonyítják azok a tények is, hogy 1946-ban Békés-Tarhoson jött létre az első szocialista típusú zeneiskola Gulyás György szervezésében és vezetésével, és Békésen létesült az ország első falusi kultúrotthona 1949-ben, Gulyás Mihály megyei szabadművelődési felügyelő szorgos munkája nyomán. A műkedvelő művészeti csoportok élén természetesen nem álltak a mai értelemben vett szakképzett vezetők. Az együtteseket, csoportokat pedagógusok vagy a legügyesebb, legrátermettebb, illetve a legtapasztaltabb csoporttagok vezették, irányították. A műkedvelő művészeti csoportok vezetőinek képzésére, illetve továbbképzésére csak a megyei tanácsok népművelési alosztályainak létrejötte után - 1950-től - került sor. 27