Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mann Miklós: Trefort Ágoston pályafutásának Békés megyei korszaka (1849-1872)

latai. 1869-ben azonban ellátogat a megyébe, mert szeretne újabb mandátuma érdekében „a jobbra való emberekkel s választókkal találkozni."

6

5 1870. február 21-én hosszú betegség után meghal felesége, kivel több mint 20 évig élt boldogan együtt. Felesége korai halála a család anyagi helyzetét erőteljesen megrendíti, hiszen - ahogy az előzőkben láttuk is - a csabacsüdi birtok a terméketlen évek és a gabona árának csökkenése miatt alig jövedelmez, s ezért a család fő pénzforrása a hatvanas években az az évjáradék, amelyet még Rosty Albert biztosított élethossziglan egy londoni bankban leányai, így Trefortné részére is.

6

6 A következő évben, február 2-án meghal sógora, legjobb barátja, Eötvös József. Azonnal az ő neve jön számításba Eötvös utódaként, de azt elhárítja: „Nem tartottam illőnek, hogy szegény Pepi még ki sem hűlt miniszteri székébe én üljek bele."

6

7 Felesége halálával elszakad az utolsó szál, mely Trefortot Békés megyéhez fűzi. Végleg Pestre költözik, s az 1872. évi országgyűlési választások során már nem Békésben, hanem Sopronban választják képviselőnek.

6

8 Eötvös halála után még visszautasítja Andrássy Gyula miniszterelnök felkérését;

6

9 de egyáltalán nem okoz meglepetést, hogy 1872-ben, mikor Eötvös utóda Pauler Ágoston átveszi az igazságügyminiszteri tárcát, akkor Trefort Ágoston - akit neve, tudása, tekintélye, üzleti és társadalmi kapcsolatai, politikai múltja erre igen alkalmassá tettek - belép a kormány tagjai közé, s 1872. szeptember 4-től 1888-ban bekövetkező haláláig megszakítás nélkül a vallás- és közoktatásügyi minisztérium élén irányítja a magyar kulturális életet. Igen jelentős tevékenységet fejt ki a magyarországi közép- és felsőfokú oktatásügy kiépítésében, a műemlékvédelem intézményes megszervezésében. A Zeneakadémia, a kolozsvári egyetem felállítása szintén az ő nevéhez fűződik. Tevékenységével betetőzte Eötvös kezdeményezéseit, s ezáltal évtizedekre befolyásolta a magyar művelődésügy fejlődését. JEGYZETEK 1. A kérdés részletes elemzését lásd: Mann Miklós: Trefort Ágoston a reformkorban c. tanulmányában. Századok 1974. 4. szám. 2. Eötvös testvére, Júlia 1832-ben ment férjhez Vieregg Károly gróf, bajor királyi kamarás lovasezredeshez. Nizsalovszky Endre-Lukácsy Sándor: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz. Bp. 1967. 48. old. 3. Trefort Ágoston naplófeljegyzései 18171859 (Német nyelvű kézirat) Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára Fol. Germ. 1279. (továbbiakban: Napló) 32. old. 4. Véleménye szerint a birtoknak a Rosty lányok között történő felosztása után is, évenként kb. 5-600 forint netto jövedelemre lehet majd számítani. Trefort Ágoston levele feleségéhez 1849. szept. 20. Közli: V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára Bp. 1965. IV. k. 5. Napló 32-33. old. 6. Eötvös József levele Szalay Lászlóhoz Velence, 1851. dec. 31. Közli: NizsalovszkyLukácsy i. m. 177. old. 91