Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: A mezőgazdasági nagyüzemek vezetésfejlesztését segítő kutatások Békés megyében

tású dolgozók, akik a legmagasabb szakmai és általános műveltségi fokozatot reprezentálták és magánkönyvtáruk könyvállománya meghaladta az ezret. Ugyanakkor akadtak olyanok, akik 40-50 darabból álló könyvtárukat kielégítőnek tartották. A legtöbb esetben a gazdálkodás eredménye visszacsatolható a vezető szakmai, politikai, közgazdasági felkészültségére, tájékozottságára. Nem közömbös tehát az önképzés, a továbbtanulás, az ismeretszerzés helyzete. A vizsgált termelőszövetkezetekben a dolgozók 53%-a, állami gazdaságokban 33,9%-a nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Ebből következik a vezetés nagy gondja, hogyan elégítse ki a műszaki fejlődéssel napról napra növekvő magasabb képzettségű szakemberek iránti igényt. Hogyan szerezzék meg az alacsony műveltségi szintű dolgozók a szakmunkás-képesítést? A szakmunkások munkába állítása pedig differenciálja a dolgozókat és jelentkezik az ebből fakadó feszültség problémája is. (2. ábra.) Vizsgálatunk megállapította, hogy a dolgozók felől jövő javaslatok, közlések csökkennek és egyre kisebb a szerepük a vezetői döntésekben. A fizikai dolgozók érdeklődése a gazdaság termelési célkitűzései iránt mérsékelt. Nem látják munkájuk összefüggéseit az üzem termelési tevékenységében. Nagy a távolság a fizikai állományú dolgozók és a felsőszintű vezetők között. A műszaki haladás és az ipari rendszerű termelés terjedése egyre bonyolultabbá teszi a vezetést és érthető türelmetlenségre motiválja a vezetőket. Ez azonban nem ok arra, hogy az alulról jövő jelzéseket, kritikai észrevételeket figyelmen kívül hagyják. A vezetés kevés alkalmat teremt arra, hogy az egyszerű fizikai dolgozó elmondhassa észrevételét, tapasztalatát, javaslatát. Másfelől tájékozódjon a vezetés gondjairól, terveiről, célkitűzéseiről. 6. A marxizmus tanszék irányításával folyik a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságainak vizsgálata azzal a céllal, hogy prognosztizálják, mi várható 8-10 év múlva a ma még oly fontos, de távlatilag csökkenő jelentőségű szektorban. A vizsgálat a háztáji gazdálkodás helyzetének feltárására és a vezetőség feladalainak megállapítására irányult. Mit tehet a vezetés a háztáji gazdaságokért? Kiderült, hogy a termelőszövetkezetek vezetői eltérő módon, de sokrétűen támogatják a tagok háztáji gazdálkodását. Egy-egy szövetkezet sajátos adottságainak megfelelően sajátos módszerekkel nyújt segítséget, és a támogatásnak igen változatos, színvonalban is eltérő formáival találkozhatunk. A vizsgálat megállapította, hogy megalakultak a háztáji bizottságok, de azok működése változó sikerű. A tagok egy része nem ismeri a háztáji bizottságok munkáját, eredményeit. Vannak azonban kedvező tapasztalatok is, mert a háztáji bizottságok közmegelégedésre mérték ki a háztáji területeket, megszervezték a közös talajmunkát, műtrágyázást, vetést stb. és a termelőszövetkezetek vezetőségének munkáját könnyítették. A háztáji gazdálkodás céljára kimért terület talajmunkáit, vetését, több helyen már a növényápolást is közösen végzik. Már a gépes betakarításra is felmerült igény, éppen úgy, mint a közös értékesítésre. A fejlődés iránya tehát a kimért kis területek tömbösítését kívánja a nagyüzemi gépes technológia alkalmazása érdekében. 74