Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - SZEMLE

Közös múlt - közös jelen (Néhány gondolat három szövetkezet-történeti kiadványról) JÁROLI JÓZSEF Három kollektíva negyedszázados történetének közreadására került sor a közelmúltban Orosházán: Az Orosházi Dózsa Termelőszövetkezet története i949-1974. (írta: Fülöp Béla), az Orosházi Vas-Műanyag ISZ 19491974. 25 év törtenete (szerkesztette: Seleszt Ferenc), a pusztaföldvári Dózsa Tsz története 1948-1973 (szerkesztette: Seleszt Ferenc). Mindhárom kiadvány sokszorosító munkáját az orosházi Lakatos és Gépjavító KSz nyomda és sokszorosító üzeme végezte. Mint minden jubileumi kiadvány, így a fenti szövetkezettörténetek is kettős céllal készültek. Egyrészt összegző képet kívántak rajzolni az eltelt 25 esztendőről, másrészt a közös gazdálkodás jövőjének körvonalazására törekedtek. A múlt felidézésével emléket kívántak állítani az alapító tagok és az első vezetőség emberfeletti küzdelmének, a közös boldogulásért. A kiadványok elsősorban a két mezőgazdasági termelőszövetkezet és az ipari szövetkezet tagságának érdeklődésére számot tartva íródtak. Bizonyára ezért jelentek meg viszonylag alacsony példányszámban, sokszorosítva. Maga a sokszorosított külső nem jelenthet valamiféle értékítéletet, hiszen számos országos kiadvány megjelentetésekor választják a kiadók ezt a formát. Az említett kiadványok a szövetkezetek tagsága, általuk a széles olvasóközönség számára készültek, a tudatformálás igényével. Ez teszi elsősorban indokolttá, hogy velük kapcsolatban néhány megjegyzést tegyünk. Mindhárom szövetkezettörténet szerzője, illetve szerkesztője nagyjából azonos szerkesztési elvek szerint építette fel mondanivalóját. Legelőször is rövid áttekintést kívántak adni a város, a község történetéről, a szövetkezetek alapításának gazdasági és politikai előzményeiről. Majd az alapítás körülményeinek bemutatása következett. Ezután tértek rá a negyedszázados múlt eseményeinek ismertetésére. A város, illetve a községtörténcti bevezetőkben, a pusztaföldvári Dózsa Tsz története kivételével a felszabadulás utáni változások felvázolására törekedtek, néhány szóval utalva az ellenforradalmi Magyarország viszonyaira. A pusztaföldvári tsz esetében vázlatos ismertetését kapjuk a község történetének is, a Körös kultúrától napjainkig. Joggal hiányolhatjuk azonban a bevezetőkből a gazdaságtörténet rövid összegezését, a mezőgazdaság, a kisipar legfontosabb statisztikai adatait. Pedig ezek felsorakoztatása jól szemléltetné a kollektív gazdálkodás, termelés kiemelkedő jelentőségét a község, város gazdasági életében. A hiányolt adatok zöme az országos statisztikai kiadványokban megtalálható. Szükség lett volna a helyi események országos hátterének felvillantására is, hiszen a földosztás, a bérlőszövetkezetek, majd a tszcs-k létrehozása országos események, rendeletek nyomán valósult meg. Az előzményeket ökonomikus összegzésben adja a Vas-Műanyag ISz történetének bevezetője. Itt sem lett volna azonban célszerűtlen a város kisiparosainak statisztikai kimutatását felvenni az anyagba, másrészt utalni arra, mikor jöttek létre és milyen feladatkörrel, a KTSZ-ek megyei és országos főhatóságai. A szövetkezetek alapításának és első éveinek taglalásánál a krónikás nem egy esetben nagyon nehéz helyzet ele került. A két termelő647