Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: Adalékok Gyula idegenforgalmi földrajzához

tenzitás fokát, vagyis a 6. számú ábra minél inkább hasonlítson az 5-re. Köznapi nyelven: az egyes településekben Gyula irányában mutatkozó utazási kedvet fokozottabban kell kihasználni. A város idegenforgalmának fejlődéséhez hatékonyan hozzájárulna a propaganda kiterjesztése is. e) A várkert területének a Fehér-Körös bal partjáig való kiterjesztésével olyan üdülőkomplexumot lehetne kialakítani, ahol egy nagy egységben a legkülönbözőbb igényeket (gyógyfürdés, úszás, séta, lovaglás, horgászás, evezés) lehetne kielégíteni, nem beszélve arról, hogy az erdőségek vadászati célból és a Körös sport céljából történő fejlesztésére még sok lehetőség van (TOMCSÁNYI M. 1971). Végül összefoglalásként annyit jegyzek meg, hogy Gyula idegenforgalma, jelenlegi országos jelentősége mellett, az egyre növekvő igényeket kielégíteni már csak nehézkesen tudja, mert a forgalom gyorsabban nő, mint vendégfogadó képessége. Adottságai azonban a mainál lényegesen nagyobb idegenforgalom lebonyolítására teszik alkalmassá a várost. JEGYZETEK 1.ABELLA M. 1966.: Az Alföld idegenforgalmi centrumai Földrajzi Értesítő, p. 371-3772. ABELLA M. 1967.: Alföldi városaink szerepe belső idegenforgalmunk áramlási szerkezetének alakulásában - Földrajzi Értesítő p. 407-424. 5. ABELLA M. 1968.: Az idegenforgalom földrajzi problémái Földrajzi Értesítő p. 359-3714. BARBIER, B. 1973.: Az idegenforgalmi körzet V. Francia-magyar kollokvium Bp. p. 1-14. 5. DANKÓ I. 1963.: A gyulai vásárok Gyula, 6. ENSZ-támogatás a magyar termálfürdők fejlesztésére - Békés megyei Népújság 1974. II. 26. 7. ERDEI G. 1966.: Debrecen idegenforgalma — Földrajzi Értesítő p. 379-384. 8. ÉRDÉLYI L. 1966.: Hévizeink és az idegenforgalom OITH III. Idegenforgalmi Kollokvium Bp. p. 177—180. 9. GERTIG B. 1966.: A Balaton déli (somogyi) partja üdülővendég-forgalmának alakulása. Földrajzi Értesítő p. 473-492. 10. GÜNTHER, J. 1966.: Az idegenforgalom földrajzának jelenlegi állása és feladatai a szocialista országokban. - Földrajzi Értesítő p. 501-505. ír. HALMOS B. 1956.: Gondolatok Gyula város és környéke területrendezésével kapcsolatban - Földrajzi Értesítő, p. 55-70. 12. Idegenforgalmi Statisztika, 1972. KSH-Bp. 197313.IMPLOM J. 1973. Gyula város története — Gyula 14. KÓRÓDI J. 1966.: Az idegenforgalom, mint gazdaságföldrajzi jelenség — OIH III. Idegenforgalmi Kollokvium Bp. p. 201-210. 15. Magyar Népköztársaság Helységnévtára KSH Bp. 1973. ié. MARKOS B. 1965.: Idegenforgalmi ismeretek I—II. Bp. 17. PÉCSI M. 1966.: A földrajztudomány és az idegenforgalom hazai és nemzetközi eredményei OIH III. Idegenforgalmi Kollokvium. Bp. p. 95-107. 18. PRINCZ GY. 1935.: Idegenforgalmunk főbb vonzóhelyei Magyar Szemle, 23. 19. TAKÁCS J. 1972.: Üdülés, hévízfelhasználás általános helyzete és lehetőségei Békés megyében. MTVBÉKV Osztály elvi állásfoglalása. Békéscsaba, 20. Területi Statisztikai Évkönyv KSH Bp. 197321. TOMCSÁNYI M. 1971.: Békés megye településhálózati terve. VÁTI Bp. 22.TÖTH J.-PÉNZES I. 1971.: Szeged oktatási-kulturális vonzása és idegenforgalma - Földrajzi Értesítő p. 51—62. 65