Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - SZEMLE

a szögletes zárójel a megszűnés kikövetkezte­tett dátuma körül: elhisszük a bibliográfusok­nak, hogy fáradhatatlan kutatómunkájuk alapján, szakértő megállapítással következtet­ték ki a megszűnés időpontját. Az már aligha címfölvételi elvből, inkább csak ügyetlenségből következhetett, hogy né­hány helyen az annotáció valamely utalása megelőzi azt az adatot, amelyre vonatkozik. Mindjárt az i, tételben pl. ez: „Csonka szá­mok a Somogyi-könyvtár anyagában: 1930. 20. és 33." Ennek a mondatnak a lelőhely­jegyzék után kellene állania, ahol fölsorolják a Somogyiban található példányokat. Ugyan­így a Szarvasi Újság [1] alatt a Békés megyei könyvtár példányaira vonatkozó utalásnak is alább volna a helye. Elégtelennek érzem a tájékoztatást olyan esetekben, amikor a bibliográfusok más kuta­tók szóbeli közlésére hivatkoznak. A Békés megyei Hírlap [5] megszűnésének időpontját pl. Szabó Ferenc levéltár-igazgató közlésére hivatkozva állapították meg. De a kutató nem elégedhet meg tekintélyi érvekkel: a Szabó Ferencre való illő hivatkozás mellett tömören elő kellett volna adni Szabó Ferenc 111'gokolását is, tehát hogy ő milyen forrá­sokra, közlésekre, következtetésekre alapozva tartja a megszűnést 1944. okt. 7-re. Még in­kább így van ez az Orosháza és Vidéke [4] indulására vonatkozóan: az első ismert pél­dány az OSZK-ban az 1947. évi 1. szám, de szintén Szabó Ferenc szerint a lap 1946. aug. i-én indult. Természetesen nem kételkedem Szabó Ferenc szavának hitelében, de roppan­tul érdekel, hogy miután 1946-tól egyetlen példány sem ismeretes, ő mire alapozta ezt a meglepően pontos dátumot? Avagy szintén Szabó Ferenc szerint a Körösvidék 1944. szept. 22-i száma még megjelent; de akkor hol van? S honnan tudja? Néhány helyen xerox vagy fénykép máso­latokra utalnak a címfölvételek. Másolat magában (an sich) nincs, ez csak eredetiről készülhetett; izgat tehát, hol volt, hol van, hol lehet pl. a Békésmegyei Hírlap 1944. okt. 7-i, a Népakarat [2] 1944. okt. 15-től 2o-ig való hat száma, a Szarvas és Vidéke 1919. febr. 2-i száma?* A lapok ide-oda vándorlása következtében természetes, hogy néhány kiadvány több megye bibliográfiájába is belekerült. Ilyenkor célszerű volna a már megjelent sajtóbibliográ­fiák megfelelő tételeire utalni. Pl. az Evanje­licky Hlásnik a Csongrád megyei bibliográ­fiában 87. tétel alatt, a Földmívelő a 96. tétel alatt, az Orosházi Reggeli Újság - mint vál­tozat - a 310. tétel alatt, az Atilla című folyó­irat pedig a Hajdú-Bihar megyei bibliográfia 30. tétele alatt megtalálható. (Itt egyébként az indulás dátuma eltér a Békés megyei biblio­gráfiában említett mire. 28-tól: 18. Valame­lyik nyilván elírás.) Kitűnő rövidítésrendszert dolgoztak ki az összeállítók, de talán kissé túlzásba is estek: egyetlen előfordulásért kár az Erkel Diák­ünnepek szerencsétlen EDÜ betűszavát, vagy a dombegyházi plébániának mint lelőhelynek DKP rövidítését bevezetni. Lehetett volna viszont feszesebbre húzni az annotációk mon­datait. Csak pár példa az elejéről: »„Hírek" rovatában közlik, hogy „A lap Szarvason jelenik meg"...« »A lap kiadójáról az 1936. jún. 1. sz.-ban, a „Szerkesztői iizenetek"-ben * A recenzenssel teljesen egyetértünk abban, hogy a kutató sohasem elégedhet meg tekintélyi érvekkel. A bibliográfia szerzői az itt szóvátett adatokat Szabó Ferenc lektori véleményéből vették és használták föl. A lektori állítások alapja a meglévő lappéldányok, illetve a levéltári iratok szemrevételezése volt. A Békés megyei Hírlap 1944. október 7-i száma a Békés megyei Levéltárban megtalálható. Az Orosháza és Vidéke megindulásáról mint tényről szólnak az iratok. A Körösvidék 1944. szeptember 22-i számának fotómásolatát Tibori János könyve közli. Legújabban egyébként dr. Sonkoly Kálmánnak, a békéscsabai kórház igazgató főorvosának szíves segítségével a Körösvidék még későbbi -1944. október 4-i - száma is a Megyei Levéltárba került. Az orosházi Népakarat 1944. október 15-20. közötti számait az utóbbi évtizedben szintén a levéltár­nak sikerült felkutatnia. (Szerk.) 628

Next

/
Thumbnails
Contents