Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Tóth Lajos: A pedgógiai tudat történeti kialakulása - Kemény Gábor művei alapján

életét és írói munkásságát méltatja. A felszabadulás után a Köznevelésben (1946) emlékezik meg halálának 100. évfordulójáról. Kemény Gábor következetes szemléletére vall, hogy Vajda Péter szarvasi munkásságát (1843-1846) úgy tekinti, mint a Tessedik-tradíció továbbépítését. Véleménye szerint „Vajda Péter pedagógiai szervező zseni volt, aki a maga tudását és lelkesedését arra tudta felhasználni, hogy egy már veszendőbe menő lokális tradíciót újra lángra lobbantson és egy kis mezővároska életét a korszellemmel hozza éltető összefüggésbe." Lelkesedéssel ír Vajda Péter nemzetnevelő missziójáról. Maga is átveszi Vajda életprogramját kifejező mondását: „Keressük a legszebbet, merjük a legnagyobbat!" Ennek jegyében emeli ki Kemény Vajda iskolai reformjait, aki, hogy korának racionalizmusát kifejezze, „köztársasági formát óhajt az iskola kormányzásába bevinni: bizottságot választani jeles tanulókból, hogy oktatóikkal, tanáraikkal tanakodjanak az érdemsorozatok (osztályzatok) megállapításáról, a fegyelmi büntetésekről; másrészt verseny útján akar módot nyújtani arra, hogy a meg nem felelő tanítókat tíz évenként jobbakkal lehessen felcserélni. Vajda Péter forradalmi és politikai szemléletére jellemzően, tantervéből azt emeli ki Kemény Gábor, hogy „az egyetemes emberi és nemzeti gondolatot akarja és tudja összeegyeztetni." Az Erkölcsi Beszédeket Vajda tanári működése legsajátosabb megnyilvánulásainak tartja, Vajda ugyanis „ezekben mutatta meg, hogy neki nem robot, nem üres szalmacséplés a nevelés és tanítás munkája, és legkevésbé pusztán kenyérkereset, hanem egész életét betöltő nagy princípium, sőt ennél több is: életmisszió, amelyet ő prófétai komolysággal fogott fel". Kemény Gábor azt tartja, hogy Vajda Péter, mint pedagógus talált rá igazán önmagára. Dalhonának imadalaiban, természetfilozófiai költeményeiben bármilyen sajátos helyet biztosított is magának irodalmunkban, mégis: a poézisen át folyton kiütközik a használni akaró filantróp és a messzenéző reformer, aki nemcsak elméletileg akarja hirdetni az igazat, de meg is akarja fogni a gyarló ember kezét, hogy a jó útra vezesse. Vajdát, az embert így jellemzi Kemény Gábor: „Mindig rajong, folyton moralizál, okoskodik, gondolatokat ébreszt, mindég lelkileg építeni szeretne. Mindég a nemzet tanítójának érzi magát. Sorsa - a jobbágysorsból való feltörekvés -, egyénisége, a miliő, ahonnan kikerült s amelybe jutott, egyaránt arra predesztinálták Vajdát, hogy pedagógus legyen a szó nemzeti, szociális és apostoli értelmében." Vajda pedagógiai, írói és politikai hatását is elemzi és példaként állítja Kemény Gábor. Szelleménekjótékony hatása az egész 19. században érezhető a szarvasi gimnáziumban: az iskola humánus bánásmódjában, a tanulókkal az iskolai évek után is törődő gondosságában. Vajda működése meghatározta az utódok gondos megválasztását is. Az utána következők közül Kemény Gábor kiemeli a nagy esztétikus: Greguss Ágost, a nyelvtudós: Dallos Gyula, a Kossuth honvéd őrnagyából lett kiváló igazgató: Tatay István, a polihisztor Lányi Gusztáv, az egyre jelentősebbnek tűnő történész: Zsilinszky Mihály, az akadémikus Dorner József, a historikus Domanovszky Endre, a sokoldalú tudós és bölcselő Chovan Károly nevét. 7. Kemény Gábor Tessedik és Vajda Péter szarvasi eszmei hatását egészen Benka Gyuláig vezeti, aki 1906-ban ment nyugdíjba, és 1923-ban (ötven éve) halt meg. Kemény így írja: „Ezért kellett következnie Benka Gyulának, a magyar Alföld Pestalozzi lelkületű pedagógusának, ki félévszázados hősi munkával tette szerves egésszé, zökkentette életbe Vajda Péter nagy hagyományait, „Tessedik gyakorlati módszerét". Kemény Gábor Benka kapcsolataira - az 1965-ben (Szarvas) megjelent Benka monográfia óta - már többen hivatkoznak. Es méltán. Hiszen Kemény Gábor a nevelés történetében elsőként emeli Benka személyiségét a dualizmus nagy pedagógusai közé. Említett 1931-es kötetét is „Benka Gyula emlékének" ajánlja. Ebben így szól a következetes Kossuth-párti politikusról: „Benka Gyula, a szarvasi gimnázium egyik legkiválóbb igazgatója, sokat beszélt nekünk, tanít622