Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bendefy László: Huszár Mátyás halála és sírja

A Sebes-Körös völgye Huszár Mátyás idejében (Barabás Miklós vízfestménye, 1838. A Szépművészeti Múzeum tulajdona) feltörte a hivatali helyiségek és a szekrények ajtajait férjének néhány barátjával, a hosszú évek munkáját jelentő térképlapokat, közöttük a Huszár-féle: hetven lapból álló Körös-felvételt, valamennyi ügyiratot, mérési és szintezési jegyzőkönyvet, hossz- és keresztszelvényt, rajzot, műtárgyak terveit stb. a lángokból az utolsó daragib kimentette. S a hős asszony nem törődött azzal, hogy közben lakásuk, istállójuk, színjük, magtáruk, mindenük porrá égett, hogy ezüstneműjét és készpénzét tartalmazó karján lógó zacskóját egy elvetemült gazember a nagy tolongásban karjáról letépte: egyetlen gondolata az volt, hogy a köz vagyonát, Huszár Mátyás életművét megmentse. Ez alkalommal Huszár lakása is vagy teljesen leégett, vagy legalábbis erősen megrongálódott. Mindössze annyit tudunk, hogy a tűzvészből megmaradt kincstári limlomot Vargha huszonkét forint néhány krajcárért adta el egy ószeresnek. Huszár letörten sietett haza. A szeme elé táruló város helyén üszkös romokat talált. Az egykori tereken és a város piacán a környékbeli parasztság ingyen osztotta szét termékeit a kárvallottaknak. Huszár egyetlen szobát bérelt és ott helyezte cl a Vargháné által megmentett iratokat, rajzokat, térképeket s terveket. A továbbiakban valóban nem jutott ideje semmi másra, mint Várad újjáépítésére. Mindössze két segítsége volt: Kosztka Lipót mérnök, akit az Országos Építési Főigazgatóság küldött ki a tervek készítésében való segédkezésre, valamint Fiáy Imre. Ót a hajózási igazgatóság állományá601