Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bendefy László: Huszár Mátyás halála és sírja

Huszár Mátyás halála és síija BENDEFY LÁSZLÓ Huszár Mátyás (1778-1843), a nagyváradi kamarai mérnöki hivatal igazgató mérnöke, a Körösök térképezésének, majd Budán a Duna-mappációnak vezetője, Vay Miklós mérnöktábornokkal együtt a korszerű vízrajzi felmérés úttörője, megteremtője volt hazánkban. Eletét és vízrajzi felmérési és folyószabályozási tevékenységét 1953 és 1956 között folytatott levéltári kutatásaim alapján dolgoztam fel és adtam közre.

1 Kevés homályos részlet maradt, amelynek feldolgozása további szorgos kutatást kíván. Mindenesetre két kérdés tisztázására irányuló törekvésem azóta sem lanyhult. Ezek egyike Huszár Mátyás halálának körülményei, valamint sírjának holléte; a másik - nem kevésbé nehéz probléma - hites arcképének felkutatása volt. Az alábbiakban az elsőnek említett tárgykörben elért eredményről óhajtok számot adni. Huszár Mátyás hivatali tragédiája A Duna-mappációhoz kinevezett magyar származású mérnökök közül Lányi Sámuelről és Huszár Mátyástól bizonyossággal tudjuk, hogy tagjai voltak a 48-as reformokat előkészítő ifjúsági csoportnak: a Bessenyei eszméit követő és megvalósítani törekvő ,,hazafiúi magyar társaságnak". Bármennyire kezdetleges volt is ez a szervezkedés,

2 s a közlekedésből és a rendőri megfigyelésből adódó, szinte leküzdhetetlen nehézségek állták is útját, Bessenyei eszméi éltek és terjedtek, még a nagy reformer halála után is. Tanításának lényege összefoglalható néhány sorban. így hangzik: „Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tudomány. Ez mentől közönségesebb (általánosabb) a lakosok közt, az ország is annál boldogabb",... s „mivel a tudománynak kulcsa az anyanyelv, ezért az ország lakosainak boldogulásához is magyar nyelvű tudomány szükséges."

3 Az eszmét először Bessenyei testőrtársai, majd a hazai nemzeti írók, tanárok, köztük nagy számmal a pálosok és piaristák teszik magukévá és terjesztik széles e hazában. Akik e célt tisztán látták, tudták, hogy az általános, sőt a legmagasabb európai műveltségre kell törekedni: errefelé kell vezetni a nemzetet. Minden erővel emelni kell hazánkban a tudomány színvonalát és magyarrá kell tenni qzt, mert „ez az ország boldogságának minél teljesebb megvalósítása". Bessenyei fel meri vetni a kérdést: „Mikor fognak tiszta magyar Akadémiát csinálni ? vagy oly tudós társaságot, melynek más kötelessége hivatala szerint ne lenne, hanem hogy magyarul írjon?" Bessenyei korában mindezek a gondolatok nem voltak többek jámbor óhajnál, vagy írott malasztnál, de az 1820-as évek közepére beértek. A hazafiúi társaságoknak már százával és ezrével voltak tagjai, s a meghirdetett eszmék kezdtek a gyakorlatban is megvalósulni. Nem szabad felednünk, hogy mindezen törekvések gyökerei a francia felvilágosult íróknál találhatók meg és a Bécsben élő testőrök ezek fokozatos megvalósulását nemcsak a francia, hanem a német társadalomban is megfigyelhették. A bécsi udvar - természetesen - nagy figyelemmel és gyanakvással szemlélte az új eszmék terjedését hazánkban. Figyelte pedig annál inkább, mert Hajnóczy, Berzeviczy Gergely és a 111a598