Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - KIÁLLÍTÁS - Bíró József: Kiállítás Békésen a Körösök történetéről

A lecsapolással ugyanis megszűnt a mocsarak óriási víztározó szerepe, a magas árhullámnak nincs hová lehúzódnia, a kevés vizet befogadó, szűk védelmi töltések fölött könnyen kilép, vagy áttöri azokat. Az árhullám tetőzések a Körösökön régebben néhány napos eltéréssel jelent­keztek; az átvágások és csatornázások következtében az ár ma már egyszerre zúdul le a folyók síkvidéki szakaszára. Az árvízveszélyen kívül igen jelentős még a belvízkár. A Körösök vidékéhez közel 3600 km 2 mély árterület tartozik. A többnyire rossz vízgazdálkodású kötött talajon az átlagos téli csapadék is feleslegként jelentkezik. A belvizek idején a Körösök is magas vízállásúak, így felgyülemlett vízfelesleget gravitációs úton, azaz egyszerű levezetéssel nem lehet felszámolni. A vízügyi szervezeteknek ma sokkal összetettebb a feladata, mint évtizedekkel ezelőtt. Társa­dalmunk igényli, hogy terveik készítésénél figyelemmel kell lenniük az árvízvédelemre, folyó­szabályozásra, közlekedésre, vízrendezésre, mezőgazdasági víz hasznosítására, a lakosság víz­ellátására, hévízhasznosításra, vízkészletgazdálkodásra, környezetvédelemre stb. A Takács Lajos vezette Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság felismerte a társadalmi igény és a régi, évszázaddal ezelőtt kialakult vízgazdálkodási rendszer közötti ellentmondást és mindent megtesz, hogy ezt az ellentmondást a rendelkezésére álló anyagi és szellemi eszközzel (egyetemek és tudósok be­vonásával) feloldja, és egy új, tudományosan megalapozott rendszert alakítson ki. E szellemben készítette el a Vízügyi Igazgatóság a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem vezető szakembereivel karöltve Békés megye komplex víz­rendezési tanulmányát, majd ennek alapján távlati fejlesztési irányelveit. Nincs szándékunkban ezeket a célul kitűzött feladatokat részletesen taglalni vagy elemezni, csupán néhány jellemzőt ismeitetri, hogy képet kapjunk ennek az átalakítási munkának óriási arányairól. A „Délibáb" motoroshajó a békési kikötőben (1943) 588

Next

/
Thumbnails
Contents