Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mosolygó László: Adalékok Gyula idegenforgalmi földrajzához

Gyula megközelíthetősége viszonylag jónak mondható. Másodrendű főútvonallal és vasútvonallal kötődik az ország vérkeringéséhez. Vasútvonalon a legjobban Budapest irányából közelíthető meg. Közlekedésében a távolsági autóbuszjáratoknak is jelentős szerepük van. Az autós kirándulóforgalom növekedése várhatóan továbbra is emelni fogja a közúti közlekedés arányát. Ebben a nemrég megnyílt határállomás is részt vállal, és a tranzit idegenforgalmat is növeli. A város közlekedésföldrajzi helyzete nemzetközi idegenforgalmi szempontból főleg Románia, kisebb mértékben Jugoszlávia felé kedvező. A francia P. Defert (in. Barbier B. 1973.) az idegenforgalmi funkció szintjének (If/sz) mérésére a következő összefüggést használja: — 1 férőhelyek száma . 100 If/sz = állandó népesség száma E képlet idegenforgalmi területek jellemzésére csak annyiban használható, amenynyiben a terület adottságait, lehetőségeit kívánjuk kifejezésre juttatni. A vendégfogadóképesség vizsgálatára viszont így jól használható. Ennek alapján megkíséreltük összehasonlítani Gyulát néhány idegenforgalmilag jelentős várossal. Az eredmény: Balatonfüred: 80,53 Szentendre: 9,21 Gyula: 2,40 Eger: 2,18 Budapest: 1,14 Az öt megvizsgált város közül Gyula a harmadik, mögötte lemaradnak olyan idegenforgalmilag valóban kiemelkedő városok, mint Eger, sőt Budapest. Egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy Gyula idegenforgalmi funkciószintje országosan is a legmagasabbak közé tartozik, s itt el lehet tekinteni a néhány balatoni település extrém értékeitől. A jó adottságok és az elszállásolási problémák közötti látszatellentmondásra még visszatérünk. A kiskereskedelmi ellátással nincs probléma, a nyári hónapokban is kielégíti az igényeket, kivéve a gyümölcsellátást, amelyet javítani kellene. A város igen szerény taxi-ellátottsága sem képes megfelelni a fürdőidény követelményeinek. Az üzemanyag-ellátás és a szervizszolgálat megfelelő, de a négy parkolóhely egyre szűkebbnek bizonyul, és a kirándulóforgalom fejlődésének gátjává válik. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy e téren még sok tennivaló van. IV. A város 19-/). évi idegenforgalma 1973-ban 25 785 vendég fordult meg Gyulán. A vendégek több, mint 17%-a külföldi és ezek túlnyomó többsége a szocialista országokból jön (91,2%). Legnagyobb számban a szomszédos országokból érkeznek (4. ábra) ami megegyezik az országos megoszlással, és egyben kifejezésre juttatja a gazdasági és „pszichológiai" távolság értékcsökkentő hatását. 60