Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Németh Zoltán: A nyíregyházi nyelvjárás kialakulása és egyik közös vonása a Békés megyei szlovákkal

(közismerten: ,,tirpák"-ot) már aránylag kevesen (legföljebb néhány százan) beszélik. Emiatt is hamar bekövetkezik a teljes asszimilálódás. A békési szlovákság (főleg a csabaiak) ebből a szempontból más körülmények közt élnek: az itteni szlovák nyelv fennmaradásának jobbak a feltételei. Gondoljunk csak arra, hogy pl. a csabai szlovákok lélekszáma többszöröse a Nyíregyháza környékén lévőkénél, Békéscsabán szlovák nyelvű óvodák vannak, szlovák általános és középiskola működik stb. Mindez - kivéve néhány általános iskolai osztály szlovák nyelvi óráit - hiányzik a nyíregyházi szlovák eredetű lakosságnál. • A már említett és domináns középszlovák jelleget tehát részben a szarvasi és a mezőberényi származásúak, részben azonban a csabai eredetű szlovák ősök hagyták örökül a nyíregyházi (tirpák) nyelvjárásra. Ennek a dialektusnak pl. több hangtani ismérve így azonos vagy igen sok hasonlóságot mutat fel a csabai nyelvjárással („cabianske nárecie"). A közös fonetikai jelenségek közül most egyet, az igen jellegzetes m, n, n orrhangok asszimilációját próbáljuk bemutatni. Kiindulásul elsősorban Pavel Ondrus idevonatkozó kutatásait

8 használjuk föl. A jelzett hangcsoport váltakozásait mindkét nyelvjárásra vonatkoztatjuk, példáink (amelyek saját gyűjtésünk) azonban csak a nyíregyháziból valók. A csatolt szemelvényekben viszont van szöveg csabai gyűjtésünkből is. A csabai és a nyíregyházi nyelvjárás - mint már említettük - egyaránt a dél-középszlovák egy-egy változata. Ebből adódik, hogy több hangtani jelenség is közös valamennyi középszlovák dialektusban. Az m, n, n orrhangok asszimilációja viszont csak bizonyos területeken - Hontban, Nógrádban, Nyugat-Gömörbcn, Barsban és az innen származó alföldi típusú nyelvjárásokban - van meg. Az ezekhez a csoportokhoz tartozó hazai szlovák nyelvi szigeteken viszonylag sok példát lehet találni a szóban forgó jelenségre. Pavel Ondrus szerint legszegényebb a változás e téren a csabai és a nyíregyházi nyelvjárásban - a honti és a nógrádi egyes részeivel együtt. A szarvasi dialektust a jelenségben gazdagabbnak tartja, a Csanádit az előző kettő közé sorolja.

9 Mégis miért találunk aránylag sok példát a vizsgált változásokra a nyíregyházi nyelvjárásban? Erre talán feleletet kapunk azáltal, ha jobban figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a Csabáról és Szarvasról áttelepültek nyelvi anyaga nagyobb mértékben és hatóerővel tartalmazta ezeket a jellegzetes alakokat, mint azt gondoltuk. A szarvasi nyelvjárás nógrádi eredetű, itt nagyon gazdag képet mutat az m, ti, n változása. A csabai dialektus ugyanakkor kapott a nógrádi jellegből annyit, hogy benne szintén említésre méltó jelenségként kezeljük ezt az asszimilációt.' így tehát a részbe nógrádi beütésű szarvasi és a csabai nyelvjárásból kialakult nyíregyházi nyelvezetben kézenfekvő valamennyi változása ezeknek az orrhangoknak. Az (n) orrhang ajak-, fog- és sziszegő hangok, orrhangok, magánhangzók és szünetek előtt keletkezik leginkább szókapcsolatokban.

1

0 Ezek szerint: 515