Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Schwalm Edit: A téli ünnepkör szokásai és hiedelmei a Körös menti Sárréten

Halált jósoltak a pálpogácsából, a tollas pogácsa ból. Pál napkor a család minden tagja számára sütöttek egy-egy zsíros pogácsát. Mindegyikbe egy-egy tyúk- vagy libatollat dugtak. Mindenki megjegyezte, hogy melyik az ő pogácsája. Akinek a pogácsáján megpörkölődik vagy leég a toll, úgy vélték, az meghal abban az évben, illetve ő hal meg elsőként a család tagjai közül. 5. A karácsonyi tizenketted vagy két karácsony köze, a nagykarácsonytól kiskarácsonyig (Újévig) terjedő tizenkét napot jelöli. Az egyes napoknak részint dologtiltó jellege van,

1

6 részint ugyancsak a tiltással összefüggésben a betegség elhárítását célozza. Két karácsony között a Körös menti falukban nem főznek szemest (bab, borsó, lencse), mert pattogzásosak, sebesek, kelésesek lesznek. Hasonlóan az előzőhöz, valamilyen baj vagy kár megelőzését kívánják elérni a következő szokással, amely az állatkár megelőzésére irányul: két karácsony között minden éjjel megnyűgözték a lovakat vagy kikötözték kétoldalt. A tehenek farkát is kikötötték, nehogy bajba rohanjanak az új évben (Dévaványa). A termékenység biztosítását kívánják elérni: korán lesz kotló, ha két karácsony között az asztal alá arra a helyre, ahol az ember (férfi) eszik, szalmát és erre kaskát tesznek (Füzesgyarmat).

1

7 6. Karácsony. A legnépszerűbb ünnep az egész magyar nyelv területén, mely köré a legkülönbözőbb célú szokások csoportosultak. A középkorban Európa jelentős részében - így hazánkban is - az újév kezdőnapja.

1

8 Ez az idő, a fordulat ideje, az új kezdete, ami már bizonytalanságában is kockázatos. Ezt a bizonytalan jövőt akarják különböző praktikákkal, mágikus cselekedetekkel pozitíven befolyásolni, vagy éppen a jóslások révén a jövőbe pillantani. Karácsonykor tehát egész sor úgynevezett kezdeti vagy kezdő szokás ismeretes, amelyeket alapjában véve újévi szokásoknak is tekinthetünk. E szokásokban boldogságot, áldást, termékenységet, bőséget, egészséget kívánnak a ház, a föld, az ember és az állat részére.

1

9 Ezt a célt szolgálják az étkezéssel kapcsolatos produktiv szokások, amelyek a karácsony egyik legfontosabb szokásának tekinthetők. Az ünnepekre karácsony szombatján, karácsony böjtjén (december 24.) megkezdik a készülődést. A karácsony dologtiltó nap. Nem volt szabad dolgozni egész karácsony alatt. Még karácsony szombatján délután kivitték a szemetet a házból. Karácsony napján nem volt szabad trágyát sem kivinni az istállóból. Ezt a haszonkötés egyik formulájával magyarázhatjuk: szokás volt ugyanis trágyát lopni, hogy ezzel az állat hasznát elvigyék.

2

0 Ennek megelőzésére sok helyen még az istállóajtót is bezárták. Minden ház körüli és házbeli munkát elvégeztek. Lábbelijüket kitisztították, kitakarítottak, megfőzték a karácsonyi ebédet, megsütötték a karácsonyi kalácsot. Varrni azonban nem volt szabad. Azt tartották, aki karácsony szombatján varr, annak megszúrja az ördög az ujját (Vésztő, Szeghalom). Első fontos mozzanat a karácsonyi ebéd és vacsora. Mivel a lakosság túlnyomó többsége protestáns, a böjtnek csak a kevés számú katolikusok között vanjelentősége. Igyekezett karácsonyra mindenki húst biztosítani a családjának. A reformátusoknál a karácsony szombati ebéd „az volt, ami jött", a karácsonyi ebéd töltött káposzta, és a vacsora általában disznótoros: hurka, kolbász. Tyúkot nem volt szabad vágni. 507