Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Heszler József†: A népesség alakulása Battonyán a felszabadulás után
ték az 1950-es években többnyire az évi 100 feletti, az 1960-as években viszont tartósan az említett szint alá csökkent. Következésképpen megállapíthatjuk, hogy a demográfiai adatok is egyértelműen jelzik a fiatal korosztályok részarányának csökkenését Battonya népességében. VII. Honnan vándoroltak el az emberek? A kérdés eldöntése céljából vizsgáljuk meg a kül- és belterületi népességről rendelkezésre álló adatokat. 1949. 1960. 1970. évi népszámláláskor Belterületen lakók 9091 9149 8438 Külterületen lakók 3615 2819 888 Szembetűnő a külterületi népesség rohamos csökkenése, melynek mértéke 1949. és i960, között 1096 fő, 1960-1970 között pedig 1731 fő: összesen 2827 fő. A 7. ábra jelzi a bel- és külterületi népesség arányának változását. Lényegében két irányú vándorlási folyamat alakult ki. A külterületről a belterületre már az 50-es években megindult a mozgás. Jelzi ezt az a tény, hogy 1960-ra a külterületi lakosság erős csökkenése mellett a belterületi népesség némileg megnőtt. Az 1960-as évek 1731 külterületi elvándorlója közül is feltehetően legtöbben a belterületre költöztek. Mint erről már szó volt, 1960-1970 között Battonya népessége 2344 fővel csökkent. Ugyanakkor a belterületi népesség csökkenése mindössze 7x0 fő. Tehát a külterületi népesség letelepedése mérsékelte a belterületi népesség lakosságszámának csökkenését. A tanyarendszer folyamatos felszámolódása következtében ugyanis az itt élő népesség többsége a belterületen tömörül. A külterület egyes részeinek csökkenéséről felvilágosítást adnak az i960, és 1970. évi népszámlálások külterületi összeíró körzetek adatai. 1 1 Bár az összeíró körzetek beosztásában némi változás történt, az adatok mégis jelzik az egyes területek népességcsökkenésének mértékét. Teljesen elnéptelenedett például Ráth puszta, Veress major, Vörös puszta, Szionda puszta területe és környéke. Schill major és a Steiner majorban mindössze 2-2 ember maradt az i960, évi 68, illetve 55 fővel szemben. A lakosság í/í~ére, illetve Vs-ére csökkent, a László majorban, a magyardombegyházi dűlő és út környékén, a III. és IV. kerületi tanyák területén, a Tornyai úton. Felére csökkent a lakosság Kistompapusztán, és a Kovácsházi út környékén. Legkisebb a népességcsökkenés azokon a területeken (pl. Tompapuszta), melyek az előbbiekkel szemben zárt településsel rendelkeznek, ahol villanyhálózat és vasúti megálló is van. A lakosság másik irányú vándorlása a Battonyán kívüli területekre történik. Hogy hová, azt a pillanatnyilag meglevő adatok birtokában nem lehet tudni. Mindenesetre legtöbb battonyaival Budapesten, Szegeden, és a nagy ipari központokban (Borsod, Dunántúl) lehet találkozni. Kevésbé jelentettek vonzást számukra a Békés megyei városok. 52