Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Köteles Lajos: Békés megye népe a felszabadult Budapestért 1945-ben

Budapest és a bányavidékek élelmezésének biztosítása érdekében 1945. február 10-én a főispán korlátozta, majd a közellátási miniszter saját engedélyéhez kötötte a külföldre történő szállításokat.

1

9 Az adminisztratív intézkedések azonban nem járhattak kellő eredménnyel, mert a mindennapi élethez szükséges árufélék fokozódó hiánya nemcsak a nyerészkedőket ösztönözte, hanem a közigazgatási és felügyeleti szerveket is arra kényszerítette, hogy szemet hunyjanak a „külföldre" induló élelmiszerszállítmányok felett, vagy maguk is közbenjárjanak azok engedélyezése érdekében.

2

0 Budapest ellátását csak úgy lehetett biztosítani, hogy magasabbra emelték a főváros élelmezését szolgáló termények árát, mint amilyen haszonnal azoknak a szomszédos román területeken történő eladása járt. Az ármegállapítást a megyében a helyi piaci viszonyok és az 1944 októbere óta végbement áremelkedése figyelembevételével a gyulai közellátási felügyelőség végezte el.

2

1 A fontosabb élelmiszerek közül a tej ára hivatalosan is csaknem tízszeresére, a legtöbb élelmiszer ára két-háromszorosára emelkedett.

2

2 Bár az árak emelkedésében kezdetben közrejátszott a közlekedés korlátozottsága, a tengelyfuvar nagyobb költsége is, Budapest felszabadulása után azonban ennél jóval nagyobb (és egyre növekvő!) szerepet játszott a feketepiac, a „szabad bevásárlók", a batyuzók tevékenysége. Az egyik főispáni jelentés szerint a különféle engedélyekkel ellátott szabad bevásárlók olyan „soha nem hallott fantasztikus árakat adnak, hogy teljesen megbolondítják a piacot, lehetetlenné teszik számomra (értsd: Budapest számára) a vásárlást, mert a termelő megijed, s meginog a pénz vásárlás erejében való hite, s dugni fogja az árut."

2

3 A hatósági árak és a feketézők kínálta árak között már ekkor kialakult óriási különbségeket mutatja, hogy egy pár tyúk hatósági ára 10-12 pengő, feketepiaci ára 120-150 pengő; egy kilogramm libahús ára 8, illetve 50 pengő; 1 kg szalonna feketepiaci ára 200-250 pengő volt 1945 februárjában.

2

4 A budapesti segélyakció megindulásakor a meglevő árufeleslegeket egy ideig viszonylag kedvező feltételek mellett lehetett értékesíteni, s azok jelentős részét néhány hét alatt értékesítették is. Egyetlen napra például Orosháza 150 q bab, 100 q vöröshagyma, 400 q burgonya, 80 q felesborsó és 120 q expresszborsó szállítására 9 vagont; Csorvás 700 q burgonya, 700 q bab és 1500 q liszt szállítására 29 vagont; Gyula 150 q bab szállítására 1 vagont; Békéscsaba 400 q bab szállítására 4 vagont; Kondoros 150 q burgonya szállítására 1 vagont; Medgyesegyháza 600 q bab szállítására 6 vagont igényelt.

2

0 Néhány hétig olyan nagyarányú élelmiszerszállítások voltak, hogy a főváros március elején már nem rendelkezett elegendő készpénzzel azok ellenértékének kifizetésére. Rövidlejáratú (1945. május 5-ig kifizetendő) 7,5%-kal kamatozó kötvényeket bocsátott ki, amelyből 1 millió pengő értékűt Békés megye pénzintézetei vásároltak meg.

2

6 1945 márciusában azonban az árufelesleg eltűnt a piacokról. Egyre nehezebbé vált a szükséges élelmiszerszállítmányok felvásárlása, sőt több helyen már sikertelenül végződtek az újonnan megindított vásárlási akciók.

2

7 Az eredményesebb szállítások érdekében a közellátási miniszter 15 kg kenyérgabonában állapította meg a havi termelői fejadagot és úgy rendelkezett, hogy az ellátatlanok napi kenyérfejadagját 20 dkg-ra kell leszállítani.

2

8 A testi munkások számára napi 10, a nehéz testi munkások számára 20 dkg kenyér-pótadagot engedélyezett.

2

9 6