Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Heszler József†: A népesség alakulása Battonyán a felszabadulás után

19« 1960 1970 4• ábra: Battonya lakosságának foglalkozási ágak szerinti megoszlása: i. mezőgazdaságban foglalkoztatottak, 2. iparban foglalkoztatottak, 3. egyéb ágazatokban foglalkoztatottak hogy a felszabaduló mezőgazdasági munkaerőt le tudta volna kötni. Nem volt képes a lakosság elvándorlásának gátat vetni. A lakosság foglalkozási szerkezetében bekövetkezett változásokat mutatja a 4. ábra. Míg 1949-ben és 1960-ban a mezőgazdasági dolgozók száma messze túlszárnyalta az iparban dolgozók számát, addig 1970-ben ez az imponáló túlsúly megszűnik, majd kb. a kettő-egy arány alakul ki a mezőgazdaság és az ipari dolgozók száma között. Ez azonban nem az ipar fejlődésének a következménye, hanem a mezőgazdasági dolgozók elvándorlását jelzi. IV. Arra is fényt kell derítenünk, hogy milyen korosztályhoz tartoznak az elvándorlók. Az utolsó három népszámlálás adatai alapján a népességnek korosztályok szerint való megoszlása a következő: 1949. 1960. 1970. évi népszámláláskor 0—14 éves 15—39 éves 40—59 éves 60 éves és idősebb 2883 4680 3305 1798 2701 3781 3118 2087 1854 2784 2484 2207 A táblázat tükrözi egyrészt a népességcsökkenés folyamatát, másrészt azt, hogy az egyes korosztályokat mennyiben érintette ez a csökkenés. Az elemzésekben, következtetések levonásában segítségünkre van az 5. ábra is. Az 1949. évi népességstruktúrában a lakosság többségét a 15-39 évesek képezik, és ilyen értelemben „fiatalos népességszerkezetnek" nevezhető. E korosztály mellett jelentős a 0-14 évesek, és a 45-50 évesek száma is. Az 1960-as népességszerkezetben a fiatalos vonás már halványul: a 15-39 évesek száma a többi korosztályhoz képest gyorsabb ütemben csökken, az 1970. év adata pedig e korosztály még erőteljesebb csökkenését mutatja, így az egyes korosztályok népességszáma a ki49