Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - SZEMLE

zeteit és egymás közötti kapcsolatait, a harmadik (Pénzes I., XIII., 1973) a köz­pontok piacainak árufelhozatali körzeteit vizsgálja. Tóth J. szintézise (XIII., 1973) a centrumok hierarchikus szintjeit rögzíti és a szinteknek a keresők foglalkozási át­rétegződésében betöltött szerepét elemzi. Valamennyi dél-alföldi vonzáskörzet­kutatási eredményt közlő publikáció gaz­dag Békés megyei anyagot tartalmaz mind az egyes centrumok hierarchikus szintjeire, mind vonzáskörzeteikre vonat­kozóan. (A szintézis szerint Békéscsaba a Dél-Alföld Kecskeméttel és Bajával egyenrangú paracentruma, Gyula és Orosháza mezocentrum, Békés, Szarvas, Gyoma és Szeghalom szubcentrum, Me­zőberény, Sarkad, Medgyesegyháza, Me­zőkovácsháza, Mezőhegyes, Tótkomlós és Battonya pedig mikrocentrumként funkcionál). A gazdasági körzet központjának, Szegednek megyénkre is kiható funkciói révén számos békési vonatkozást tartal­maz a tanácsi felkérésre készült és tá­mogatással megjelent „Szeged helyzete és gazdasági fejlődése" c. különkiadás (szerk.: Krajkó Gy.-Pénzes I.-Tóth J., IX., Suppl., 1969), valamint Krajkó Gy. -Móricz F. Szeged munkaerővonzásával (IX., 1969) és Pénzes I. Szeged piacai­nak áruellátásával (X., 1970) foglalkozó tanulmánya is. A húsz év közlekedésföldrajzi tanul­mányai közül három érinti Békés me­gyét. Láng S. (IV., 1959-60) számos va­sútvonal forgalmának megszüntetésére tesz már akkor javaslatot, köztük a me­gyénkben levő Kétegyháza-Elek, Kis­szénás-Kondoros és Békéscsaba-Békés (keskeny nyomtávú) vonalakéira is. Kraj­kó Gy. közlekedésföldrajzi vizsgálatait a körzetkutatás szempontjainak rendeli alá (VII., 1967). Krajkó Gy.-Mészáros R. múlt évi kötetben megjelent tanulmá­nya a szállítási kapcsolatokat elemzi, majd a települések közlekedésföldrajzi helyzetének feltárásakor alkalmazott módszert ismerteti (XIV., 1974). A konk­rét helyi vonatkozásokon túlmenően a munka ezért is jelentős számunkra. III. A tanszékek kutatási terveit ismerve az Acta Geographicában a jövőben is szá­mos megyénket érintő publikáció remél­hető. Üdvözöljük és várjuk őket, ered­ményeiket igyekszünk kutatómunkánkban hasznosítani. A szegedi egyetemi tanszékek és az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja között kialakuló gyü­mölcsöző együttműködés egyik jeleként a jövőben az Alföldi Csoport munkatár­sainak egy-egy nemzetközi érdeklődésre számot tartható kutatási eredménye is napvilágot lát az Acta Geographica ha­sábjain - remélhetőleg méltóan annak el­ért színvonalához, és öregbítve megyénk tudományos hírnevét is. 453

Next

/
Thumbnails
Contents