Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - SZEMLE
zeteit és egymás közötti kapcsolatait, a harmadik (Pénzes I., XIII., 1973) a központok piacainak árufelhozatali körzeteit vizsgálja. Tóth J. szintézise (XIII., 1973) a centrumok hierarchikus szintjeit rögzíti és a szinteknek a keresők foglalkozási átrétegződésében betöltött szerepét elemzi. Valamennyi dél-alföldi vonzáskörzetkutatási eredményt közlő publikáció gazdag Békés megyei anyagot tartalmaz mind az egyes centrumok hierarchikus szintjeire, mind vonzáskörzeteikre vonatkozóan. (A szintézis szerint Békéscsaba a Dél-Alföld Kecskeméttel és Bajával egyenrangú paracentruma, Gyula és Orosháza mezocentrum, Békés, Szarvas, Gyoma és Szeghalom szubcentrum, Mezőberény, Sarkad, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Mezőhegyes, Tótkomlós és Battonya pedig mikrocentrumként funkcionál). A gazdasági körzet központjának, Szegednek megyénkre is kiható funkciói révén számos békési vonatkozást tartalmaz a tanácsi felkérésre készült és támogatással megjelent „Szeged helyzete és gazdasági fejlődése" c. különkiadás (szerk.: Krajkó Gy.-Pénzes I.-Tóth J., IX., Suppl., 1969), valamint Krajkó Gy. -Móricz F. Szeged munkaerővonzásával (IX., 1969) és Pénzes I. Szeged piacainak áruellátásával (X., 1970) foglalkozó tanulmánya is. A húsz év közlekedésföldrajzi tanulmányai közül három érinti Békés megyét. Láng S. (IV., 1959-60) számos vasútvonal forgalmának megszüntetésére tesz már akkor javaslatot, köztük a megyénkben levő Kétegyháza-Elek, Kisszénás-Kondoros és Békéscsaba-Békés (keskeny nyomtávú) vonalakéira is. Krajkó Gy. közlekedésföldrajzi vizsgálatait a körzetkutatás szempontjainak rendeli alá (VII., 1967). Krajkó Gy.-Mészáros R. múlt évi kötetben megjelent tanulmánya a szállítási kapcsolatokat elemzi, majd a települések közlekedésföldrajzi helyzetének feltárásakor alkalmazott módszert ismerteti (XIV., 1974). A konkrét helyi vonatkozásokon túlmenően a munka ezért is jelentős számunkra. III. A tanszékek kutatási terveit ismerve az Acta Geographicában a jövőben is számos megyénket érintő publikáció remélhető. Üdvözöljük és várjuk őket, eredményeiket igyekszünk kutatómunkánkban hasznosítani. A szegedi egyetemi tanszékek és az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja között kialakuló gyümölcsöző együttműködés egyik jeleként a jövőben az Alföldi Csoport munkatársainak egy-egy nemzetközi érdeklődésre számot tartható kutatási eredménye is napvilágot lát az Acta Geographica hasábjain - remélhetőleg méltóan annak elért színvonalához, és öregbítve megyénk tudományos hírnevét is. 453