Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Végh Oszkár: Küzdelmes évtizedek. Hunya István 80 éves

ban. Az ellenforradalmat váró és szervező tisztek árulása a románok kezére adta, fogságba került. A Tanácsköztársaságot az intervenció túlereje megdöntötte és Hunya István is egy rövid ideig úgy érezte, hogy összeomlottak reményei. Az ellenforradalom hatalomra kerülése után a hivatali apparátus feloszlatta a földmunkások szervezeteit és a tiszti különítmények kegyetlen terrort zúdítottak a magyar falu szervezett munkásaira. A románok fogságából 1920 elején került haza. Még abban az évben megalakította a földmunkásszövetség helyi csoportját, majd 1922-ben - a meglevő mellett - még egy szervezetet hozott a községben létre. 1923-ban kapcsolatot talált a KMP hazai vezetői közül Hámán Katóval, Öry Károllyal és kiépítette Endrődön az illegális kommunista sejtet. 1924-ben ítélte el az osztálybíróság először fegyházbüntetésre. A vád az volt ellene, hogy gyászbeszédet tartott egy szervezett földmunkás kisfiának, egyházi szertartás nélküli temetésén. Az egy hónap büntetést 1925 januárjában kellett letöltenie. De addig sok minden történt életében. Októberben feleségül vette névrokonának Mariska leányát, aki küzdelmes életében nemcsak házastársa, hanem minden megpróbáltatásban türelemmel, hűségesen kitartó harcostársa. November közepén Pestre utazott és résztvett a földmunkások szövetségének központi vezetőségi ülésén. Az üléssel egyidőben Vági Istvánék is nagygyűlést szerveztek, amin természetesen megjelent. A gyűlést a rendőrség feloszlatta, a résztvevőket az utcán megkardlapozta, de még ezzel sem tudták meggátolni az MSZDP-ből kivált ellenzék pártalapítását. Az új pártnak, a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak az agrárprogramjában megfogalmazódtak Hunya István gondolatai. Abban az időben már rendőri felügyelet alatt volt és amikor a magyar földmunkásmozgalom egyik legnagyobb kubikos- és aratósztrájkjának szervezésére megírta - s az MSZMP kiadásában megjelentek - a Nyílt levél a földmunkásokhoz! és A magyar föld robotosaihoz! című röplapjait, a csendőrök elhurcolták. Kegyetlen kínzásokkal azt akarták megtudni, hogy ki írta a röplapokat, mert egy négy elemit végzett kubikosról nem tételezték fel. 1926-tól az állandó zaklatások, letartóztatások és közben a mozgalom fennmaradásáért folytatott küzdelem, a család betevő falatját - ha szűkösen is - biztosító nehéz földmunkák végzése az osztályrésze. Megszenvedte a Horthy-korszak hírhedt börtöneit, Szegedet, Vácot, a Pestvidékit, a Margit körútat. Több perben is elítélték, évekig raboskodott. 1932 elején, amikor a KMP az országos parasztbizottság vezetésével bízta meg, egy illegális találkozón társaival együtt lebukott. A vizsgálati fogság és a tárgyalás után rövid időre szabadlábra került, s a párt ezt felhasználva, kijuttatta az országból. Teljesen leromlott egészségi állapotban, 1932. szeptember 30-án érkezett Moszkvába. 7934. év életének egyik legboldogabb éve. A párt több országot is érintő kerülővel kivitette feleségét és kisfiát. A hányatott nehéz évek után, végre biztonságban együtt a család. És abban az évben jelent meg első könyve a Kubikosok. Az emigrációban sokat írt. Novellákat, színdarabokat, kisregényeket. Munkabírására jellemző, hogy amikor a Krimben gyógykezelték, egy hónap alatt 32 novellát írt. Cikkeit, novelláit nemcsak a Szovjetunióban közölték, hanem megjelent Csehszlovákia, Franciaország és a távoli Amerika magyar nyelvű, baloldali lapjaiban is. Tapasztalatait munkahelyén a Vörös Szakszervezeti Internacionáléban a világ szervezett munkásainak a hasznára fordíthatta, de ugyanakkor rengeteget tanult is. A magyar politikai emigrációban bölcs gondolataival, halk szavával, írásainak a viharsarki tájat szépen idéző közlési módjával elismerést szerzett. A viszony csak akkor romlott meg, amikor felkérésre kritikát írt az ÍJ) Hang című emigrációs lap paraszti té430