Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy Dezső: A Mezőfi-féle Újjászervezett Szociáldemokrata Párt költészete
111. zsoltár 1. Csak a tudatlan a félő, a tanulatlan ember retteg. 2. A bölcs az tanul. 3. A Természet várja, hogy megismerd, hogy közeledj hozzá. 4. Lassan kitárja előtted titkait. 5. Megismered törvényeit, a benne uralkodó nagy összefüggéseket. 6. S ez nem tetszett azoknak, kik a megismerésnek, a tudásnak útjába állottak. 7. Kik azt mondták eretnek vagy s megégettek téged ezrével. 8. A babona nevében. 9. Hazudva, hogy így üdvözülsz. 10. Pedig csak rajtad való ezeréves uralmukat féltik. 11. S ők tűzzel-vassal pusztítottak téged. 12. Még ma is az utadba állanak. 13. A tudásnak, a megismerésnek az útjába. 14. Mert ez az ő legnagyobb ellenségük. 15. Tanulj ember, s a Természet megismerése megtanít arra, hogyan szabadulj zsarnokaidtól! 2 4 Az epikus hagyományok közül megemlítjük a mozgalomban elterjedt proverbiumokat, jelesen közmondásokat. A mezőfista közmondások a mozgalom jellegénél fogva nem csupán az agrárproletár tömegekre irányultak, hanem a kisbirtokosokra, kisparasztokra, akik némi földdel, s választójoggal is rendelkeztek. így azután természetesnek hat, ha közmondásaik a „gazda okulására" szolgáltak. Tulajdonképpen gazdasági tanácsokat, regulákat, szentenciákat sűrítettek magukba. Lássunk néhány példát belőlük: - Éhes ökör rosszul szánt. - Rossz gazda az, aki csak hírből ismeri a harmatot. - Jó gazdának az eső is jobban esik. - Utat javíts, marhát kímélsz. - A jó gazdának kalácsot is terem a földje, a rossztól pedig a kenyeret is elveszi. - Öszi szántás - fél trágya. - Fekete föld adja a jó fehér kenyeret. - Csúnya a ganéj, de szép cipó terem utána. - Ki madártól fél - ne vessen kölest. - Fekete két kézzel, fehér kenyeret kereshetsz. - Nehéz a ködből szép fonalat fonni. 2 5 *** Igen szerény válogatást mutattam be a Mezőfi-féle mozgalom egykor gazdag és áradó költészetéből, változatos műfajaiból, témáiból. A többi agrárszocialista mozgalomhoz viszonyítva elmondhatjuk, hogy Mezőfi mozgalmának és magának Mezőfinek volt a legtöbb érzéke a népi formákhoz, a népi hangvételhez és az irodalomhoz. Olyan szövegeket és a műformák gazdagságát hozta felszínre a mozgalom mélyrétegeiből, amelyek a népi hangvétel biztos alapállásából formailag már az irodalom felé mutattak. 427
