Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Nagy Dezső: A Mezőfi-féle Újjászervezett Szociáldemokrata Párt költészete
Munkás karunk azért fárad, Ök az urak hajlékunkban, Földünk őnekik terem, Mi pedig az idegen. De panaszra nincs idő már, Kaszáljuk a gabonát. Refr. Zászlóinkat leszaggatják, Elvtársinkat lelövik, Ami nekünk szent és drága, Az mind semmi őnekik. De, te paraszt, izzadj, fáradj, Fogd erősen a kaszát! Refr. 2 0 A Mezőfi mozgalomnak indulója is volt: Munkát, jogot, hazát nekünk! Nálunk az ész, erő: Bátorságunk, kitartásunk, Mint tenger árja nő! Mienk a biztos győzelem, Türelmünk elfogyott. Halál vagy élet jelszavunk: Vesszenek el a zsarnokok! 2 1 Lendületes és művészi, szinte a népköltészet csalhatatlan hangján megszólaló daluk volt a piros zászlóról, minden forradalmi mozgalom szimbólumáról: Mit lenget a tavaszi szél, Olyan szilaj fúvással? Mi piroslik a toronyról Aranyos ragyogással? Az én zászlóm, piros zászlóm Az ragyog! Ezért a zászlóért élek, Vagy halok! Azt mondja a szolgabíró, vicispán, Fuvarpénzről gondoskodik a kormány. Gondoskodik adóról, meg börtönről, De soha a szegény munkás emberről! 2 2 Az USZP kongresszusai alkalmából számos verses üdvözletet küldtek be, amelyeket azután a lapjaikban közöltek: 4 25
