Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Molnár Ambrus: Adatok a szeghalmi járás területének XVI. századi történetéhez

gekre nézve kínálkozik még egy összehasonlítási lehetőség. 1556-ban a három helységben 39 porta volt. A következő 1557. évben a török adószedők 39 házat írtak össze. 1561-ben a dézsmajegyzékben pedig 76 terméssel rendelkező és 6 termés nélküli családfőt vettek fel. Az összehasonlítás eredménye tehát - 5 éves időhatáron belül - 39 porta = 76 család, mely 39 házban lakik, vagyis 1 portán (kerekítve) 2 család él, 1 házban pedig 2 család lakik. A Bihar megyében levő helységeinkre nézve sokkal kedvezőtlenebb a helyzet az összehasonlítás tekintetében. Gyarmat, Simasziget, Cséfány, Pázmány és Körösladány esetében csaknem 25 esztendő időhatáron belül mégis megkísérelünk egy összehasonlítást. Az 1564. évi portális összeírás talált az 5 helységben összesen 91,5 portát. Hat évvel később a török összeíró 158 ház után vetette ki az adót. 17 év múlva, 1588-ban, a dézsmajegyzék szerint pontosan 100 család gazdálkodott az említett 5 helységben. Az összehasonlítás eredménye tehát: 91,5 porta = 100 család, mely 158 házban lakik, vagyis 1 portára átlagban 1,1 család jut, 1 család pedig (kényelmesen!?) 1,5 házban lakik. Természetesen ez az összehasonlítás nélkülöz minden reális alapot, elsősorban az összeírások időpontja közötti közel 25 esztendő miatt is. Balkány és Cséfány esetében abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy rendelkezésünkre áll e két községre nézve az 1594. évi földesúri összeírás. Ebben az évben - az 1593. évi tatár pusztítás után ugyanis összeírták a Bajomi várhoz tartozó falvak jobbágyait és ebben az összeírásban rögzítették a földesúr jövedelmét. Az összeírás szerint Cséfány egészen, Balkány pedig csak részben tartozott a bajomi uradalomhoz. Balkányban 1580-tól, 1594-ig a különböző összeírásokban a következő nevű adózó családfők szerepelnek: Csépányi Mihály (1580), Orbán Illés, Orbán Pál, Sipos Mihály, Kiss Mihály, Dobozi András (1582), Orbán György, Csejti Ferenc (1584), Pardi Albert, Kiss Miklós (1585), Kiss András, Bor László, Korda Pál (1588), Székely János, Pardi Gáspár, Jópál Lukács, Korda Péter (1590), Korda János, Ádám Berta, Kun György, Korda György, Gábor Péter. Összesen 22-en. A családfők száma alapján a helység népességszáma 125-150 fő között lehetett. Az összeírások pontatlanságára, továbbá az akkori háborús idők velejárójára, a jobbágyok nagymértékű mozgására, szökésére mutat rá az 1588. évi gabonadézsma és az 1590. évi bárány dézsmajegyzék, valamint az 1594. évi urbárium összehasonlítása: 1588. évben 1; 90. évben 1594. évben Név gabonadézsmát báránydézsmát jobbágyhelyi adott adott minősége Kiss Miklós 1,5 hold után nincs benne nincs benne Kiss András 1,5 hold után nincs benne nincs benne Orbán Pál 2 hold után 1 bárányt nincs benne Bor László 1,5 hold után nincs benne nincs benne Korda Pál Keresztény pénzt fizetett 2 bárányt féltelkes Pardi Albert 5 hold után 7 bárányt nincs benne Székely János nincs benne 1 bárányt féltelkes Csejti Ferenc nincs benne 4 bárányt egésztelkes Jópál Lukács nincs benne 3 bárányt egésztelkes Korda János nincs benne nincs benne féltelkes Ádám Berta nincs benne nincs benne egésztelkes Kun György nincs benne nincs benne szegény Korda György nincs benne nincs benne féltelkes Gábor Péter nincs benne nincs benne szolga 402