Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Csende Béla: Adatok Békés megye felszabadulás utáni műkedvelő művészeti tevékenységéről (1945-1956)
rigmusolvasó, szavalómozgalom, a vers- és novellaírás, vagy a képzőművészet olykor kicsit a ma feladatait is szemügyre vegye és tegyen valamit a feladatok megoldása érdekében: mindjárt annyi a nehézség, a huzavona, hogy arról külön szatírát lehetne írni. Ha el is ítéljük a kormányprogram elhangzása előtti idők közvetlen agitációjának gyakran színvonaltalan, művészietlen módszereit, nem jelenti azt, hogy magát a közvetlen agitációt is elítéljük. Erre nekünk továbbra is szükségünk van. A népi táncmozgalomnak igazán semmi köze nincs a begyűjtéshez, vagy a tanácsválasztáshoz, mégis nem vitás, hogy a népi táncmozgalom fejlesztése annak az egészséges közszellemnek a fejlesztését is jelenti, melynek szükségét a népfrontkongresszus is aláhúzta. Mégis ritka az olyan példa, mint az István-malomé, ahol a pártszervezet megvizsgálta: miért hanyatlott a kultúrcsoport népi táncmozgalma? - Pedig az amerikaiaskodó jampizálás ellen egyik legjobb orvosság a népi táncmozgalom fejlesztése, erősítése. Ugyanígy: az ének- és zenekultúra fejlesztése is a tömegek kulturális ízlésének fejlesztésével jár együtt. A legtöbb tennivaló azonban majd csaknem itt van. Dacára annak, hogy a kultúrversenyek során már számos ízben beigazolódott, mennyi népi tehetség van itt kiaknázatlanul, illetékes szerveink mégis szinte lemondanak arról, hogy felhasználják egy-egy ünnepségen, rendezvényen a kórusok tömegagitációs erejét. A zene területén vannak egészséges fejlődési jelenségek. A battonyai, vagy orosházi szimfonikus zenekar egy-egy Erkel-száma vágy más klasszikus zeneszám színvonalas tolmácsolása nemes indulatokat ébresztő igazi művészet még akkor is, ha ezeknek a fejlődésben levő zenekaroknak vannak még esetleg kisebbnagyobb fogyatékosságai. A tennivaló inkább a könnyűzene területén van, ahol igen sok még a selejt, a simulékony, lágy melódiákba bújtatott kozmopolita giccs. Fontos feladat népi zenészeink megbecsülése, népi zenekaraink fejlődésének előmozdítása is. Szerkesztőségünkbe az itt tapasztalható hiányosságok miatt még mindig sok panasz érkezik. Ugyanakkor népi zenészeink között sem elég tisztázott még a letűnt Horthy-korszak zenei örökségének egyben-másban káros volta. A művészeti munka színvonalának fejlesztésére megyénkben gazdag lehetőségek vannak, mint a közvetett, mint a közvetlen agitáció tekintetében. A meglevő tehetségek, adottságok gyümölcsöztetése rajtunk - pártszervezeteinken, tanácsszerveinken, nem utolsósorban népfront-bizottságainkon is múlik. A művészeti csoportok segítése, nevelése olyan fáradozás, amely gyümölcseiben gazdagon megtérül. De a megtorpanás káros. A hibák kijavításának természetesen az is feltétele, hogy ne legyenek olyan művészek, akik feladatuk megoldását így kezdik: „guba ide". Becsüljük meg a művészeket, hivatásosakat és nem hivatásosakat egyaránt, gondoskodjunk munkájuk értékének megfelelő javadalmazásáról, de ne engedjük, hogy a művészeti munka mozgatója szűk anyagi szempont legyen. A népművelés, a művészeti tevékenység ne olcsó kenyérkereset, hanem hivatás legyen, szívből fakadó megnyilatkozása a becsületes hazafiak alkotó erejének." 1 3 * A Népművelési Minisztérium Népművelési Főosztálya saját 1955. évi munkáját értékelve a műkedvelő művészeti munkával kapcsolatosan a következőket hangsúlyozta: „A művészeti munka értékelése meglehetősen nehéz. Még nem 39
