Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Krupa András: A nemzetiségi néprajz közművelődési szerepe

ségi hagyományok gondozásáért a megyei múzeumi szervezet, Békéscsabán létrejött a szlovák tájház, a megyében újak is alakulnak. A TIT anyanyelvű témaajánlatokat dolgozott ki, és több előadást tartott a szlovák folklórhagyományból. A békéscsabai szlovák társalgási klub csíráját hordozza a további hagyománymentésnek és újabb önkéntes néprajzi gyűjtők kinevelésének. * A szlovák nemzetiség néphagyományának a helye műveltségünkben. A nemzetiségek népi hagyományával kiemelt helyen foglalkozik a párt közművelődési határozata. A nemzetiségi szövetségeknek feladatul írja elő, hogy mind az anyanyelvi műveltség, mind a népi hagyományok őrzésére és fejlődésére gondot fordítsanak, s ezzel járuljanak hozzá a nemzetiségek szocialista hazafiságának és internacionalizmusának az elmélyítéséhez. A nemzetiségek népi hagyományának ápolása szerves része hazánk közművelődésének, mely mint a szocialista társadalmunk programja, fő feladatként a sokoldalúan fejlett szocialista embertípus kiformálását tűzte maga elé. Tehát nemcsak egyszerű kultúraterjesztő mozgalom, hanem ennél sokkal több, mert magába foglalja a művelődésben való részvételt, az emberek aktív, alkotó önművelődését és aktív részvételét a társadalomépítésben. így feladata, hogy népünk és az emberiség múltjának, jelenének haladó szellemű értékeit, szocialista eszmeiségű alkotásait eljuttassa a néptömegekhez, és segítse elő a hazafias és internacionalista nevelést. Tehát művelődéspolitikánk egyik fő jellemzője éppen az, hogy nemcsak napjainkban, hanem életünk további fejlődésében is egyaránt támaszkodik rá és alkotó módon felhasználja a népit, a klasszikus hagyományokat, a paraszti és a városi tradíciókat, a jelen értékeit és a jövő építését szolgáló szándékokat, alkotó tevékenységet. Balogh Edgár kiváló erdélyi tudós, a Duna-völgyi népek nagy ismerője a népi kultúrának a mai közműveltségbe való szerves beépüléséről hasonlóan vélekedik: „A mi kultúránk mágia nélkül, eredeti értelmességében érzékelhető esztétikum, s egészséges ápolása nem menekülés, hanem magának a korszerű önmegtalálásnak is lehet az eszköze. Ezzel el is szigeteljük magunkat bármely értelmetlen népi kultusztól, a sámáni irracionalizmustól s a valóságellenes mítosztól, a faekés világ egyszerűségébe való visszavágyódás morbiditásától; ezek nem vezethetnek máshova, mint népi giccsbe. Annál közelebb áll hozzánk a még élő népi kultúra egészséges felújításának és tudományos rögzítésének a művelődéspolitikája, mely lehetőségeket ad a hagyományos kincsek megismerésére és nemzeti kultúránk mindenkori felfrissítésére, a folklór és a népművészet felszívására olyankor, amikor a hagyományos viszonyok gyors változása folytán ezek az értékek szükségképpen gazdát cserélnek, s szűkebb paraszti tájközösségek tulajdonából egy egész nép közvagyonába mennek át." Az idézet is utal rá, nekünk is rá kell mutatnunk a népi kultúra és a mai korszerű kultúra viszonyával kapcsolatos kettős túlhajtásra. A magyar falun, így a szlovákok körében is egységes, korszerű szocialista kultúrát kívánunk kialakítani. Egyesek (előfordul, hogy maga a gyűjtő is, aki érzelmileg azonosul a tárgyával) annyira beleszeretnek a múltban virágzó népi kultúra számos elemébe, hogy vissza akarnak hozni őket, vagy ha még ezek az elemek élnek, konzerválni szeretnék. Beleesnek egyfajta parasztromantikába, s azon keseregnek, hogy ez a szép népi hagyomány miért vész el, miért engedjük az elmúlását, sőt erkölcsi következményeit is hang361