Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Zilahi Lajos: Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században

levéltári feldolgozása nem történt még meg, ezért hivatkozáskor levéltári jelzéseket nem használhatok. 6. Hármas-Kis Tükör. Pesten, 1849-50. Karácsonyi János, Békés vármegye története. Gyula, 1896. I. 435. 7. Implom, i. m. 154. 8. Sötér István, Eötvös József. Bp., 1967, 109; Magyar Irodalmi Lexikon. Bp. 1963. I, 291; Voinovich Géza: Életrajz. (Eötvös József, Költemények, tanulmányok c. kötetében. Révai kiadás, é. n., 174, 245.) (Ez utóbbi két forrás a házasságkötést különbözőképpen datálja: 1842; 1840.) 9. A birtokot még hosszú ideig Rosti-részként emlegették (L. a Függelék 9. iratát). Az áttelepítésről szóló, két példányban készült csereszerződést (1859) Foltényi Ignácz „mis b. Eötvös Józsefné szül. Rosti Ágnes meghatalmazottjaként" készítette el. BML Békés vm. főispáni helytartó ált. XIII. A 181/1864. sz. 1863-ban keltezett kimutatásban viszont a szenttornyai birtokosok között csak br. Eötvös József szerepel. A Rosti-birtok nagyobb része Eötvös-birtok lett, bár örökölt belőle a másik Rosti-lány és férje, Trefort Ágoston is. A Trefort örökség 1863-ban már Jurenák Ede birtoka volt. 10. IMPLOM, i. m. 154. 11. IMPLOM, i. m. 368. 12. SZABÓ PÁL: Orosháza törtenete az alapítástól a polgári forradalomig. (Orosháza története és néprajza. I, 271. Orosháza. 1965. Szerk.: Nagy Gyula.) 13. A birtok fekvésére a hegyláda irataiból az 1859. máj. i-i keltezésű csereszerződés adatai utalnak forrásértékűén. Az áttelepítésről szóló szerződés magába foglalja, hogy honnan hová, a birtok melyik tagjába került a szőlőhegy. 14. 1830-ban a Rosti birtok uradalmi központjában már telepített szőlő volt, mert a szőlőhegy 47 holdja az uraság „nem régiben plántált allodiális szöllöje" körül települt. Az uradalomban folyt állattenyésztésről a hegyláda iratai csak közvetett adatokat szolgáltatnak. Az 1836-tól vezetett kiadások jegyzékében bevételként szerepel a szőlőhegy rendszabályait megsértők büntetése, köztük az urasági gulyásoké, juhászoké: 1843: „Az M Uraság juhásza fizetett . . .", 1845: „Uraság juhász gazdája ...", 1851: „Urasáigmarhája ugrott az árkon . . .", 18;8: „Uraság gujássa amér a marhát a Szöllöbe eresztette . . ."stb. 15. Adásvételi szerződés 47 kisholdról, két példányban. A második példányon: Orosházán, 1830. ápr. 1. Rosti Albert járásbeli főbíró és 19 gazda (Dauda András, Szeverinyi László, Tellak János, Dauda Istvány, Ádász Ferentz, Szula Istvány, Béres András, Bolla András, Jakubik György, Kis Istvány, Csepregi Márton, Kovaltsik Mihály, Szimonidesz János, Pukánszki Sámuel, Harsányi Sándor, Pukánszki Mihály, Kéri János, Lövei Péter, Dén Mihály) sajátkezű aláírása. 16. Supkégel Mózes, helybeli iparosmester 1839ben a családdal közösen vett 750 váltó forintért 2 hold szőlőt termésestül (Szabó Ferenc: Értékes adatok egy orosházi iparosmester családi feljegyzéseiben. Az Orosházi Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve. 1960:138.) 17. Bár még a kert 1876-ban készített Rendtartásában is az áll, hogy „ . . . Puszta szt tornyában fekvő Mélt Gos Báró Eöttvös úr részéböll Szőlő Hegynek Törvényei és Rend tartásai", az igazság az volt, hogy 1864 után - Pusztaszenttornya önálló adóközséggé nyilvánítását követően — a gazdák önálló hegyközségként Pusztaszenttornyán adóztak. 18. L. a Függelék 9. sz. iratát. 19. Szőllős Kertek Articulussai. „Rendszabások Mellek Sz. Tornyai újonnan plántált Tkttes Barkóczy Rosti Albert Uraság rátabeli szöllökre nézve, az uradalmi Ispánság által következendőképpen állapíttattak meg . .." Helynév nélkül, 1832. ápr. 12. Knoll György uradalmi ispány. 20. Adásvételi szerződés. Költ Csabacsüdön 2o'

k Április 838. Rosti Albert táblabíró, „Tessedik Károly Békés megye Szolgabírája, Jugovics József Ugyan azon Ins megye Esküttje" és a következő 14 új gazda: Szüts József, Némett János, Hoffer Mihály, Benedek Tóth Istvány, Ilovszki János, Daubner József, Kluka András, Pukánszki Sándor, Balló Mihály, Harsányi Pál, olvashatatlan aláírás. Győri Dani Istvány, Győri Dani János, Szalai János aláírásával. 21. L. az első adásvételi szerződés 4. bekezdését. 22. A faluból a tanyákra való kiáramlás okaira, Békés megyei példáira nézve: BALOGH ISTVÁN, Tanyák és majorok Békés megyében a XVIII-XIX. században. Gyula. 1961. 4; SZABÓ FERENC: Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez. Muz. Éyk. 1961/62: 127. 23. Orosháza küldöttének 1848. évi országgyűlésen felvetésre javasolt ajánlásokból. Idézi DARVAS JÓZSEF, Egy parasztcsalád története c. munkájában. Bp., 1955. 88-9. oldal. 24. „Csere Szerződés. .. Mely Egyrészről Foltényi Ignácz Méltóságos Báró Eötvös Józsefné szül. Rosti Ágnes asszonyság meghatalmazottja, más részről Vári András, 344