Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Zilahi Lajos: Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században

Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században A Rosti-szőlőhegy begyládájártak iratai alapján ZILAHI LAJOS A parasztság XIX. századi társulásairól, a szőlőhegyek, legeltető közösségek, erdőközösségek szervezetéről és működéséről általában keveset tudunk. Pedig az Alföldön, közelebbről a Dél-Alföldön is, ezeknek a paraszti társulásoknak fontos szerepük volt a múlt században. A 30-as években a föld megváltásáért összeállt szabad parasztok közössége a század második felére már több kérdésben szembe került az uradalommal, majd az uradalommal szemben is érvényesítette akaratát. Ennek a folyamatnak a nyomon követése, az okok és következmények kapcsolata történetileg és társadalmilag is lényeges összefüggéseket erősíthet meg. A Rosti-szőlőhegy előkerült iratai is jól mutatják az uradalom és a paraszti társulás alapításkorabeli idilljét, majd az uradalom által kirótt, növekvő terhek miatti háborgást, a szorongató földínséget, végül a kisparasztok önállósodási, elszakadási törekvéseit. Az első időben teljes függőségben volt a szőlőhegy az uradalommal szemben (a gazdák által „az országos adóba" befizetett összeg például az uradalom adókimutatásában szerepelt stb.), s hosszú volt az út a század végéig, amikorra a szőlőhegy önálló jogi személy lett. Az a tény, hogy Rosti-szőlőhegy 87 kisholdjának „örökös bírás és használlás alá" történt kiadása közvetlenül az uraság és a 19, majd még 14 szőlősgazda között jött létre, az első évtizedekre eleve meghatározta a szőlőhegy gazdálkodásának, működésének formáját. 45 év alatt (1830-1876) ebben a vonatkozásban is nagy változás következett be: a kert első rendszabályát az uradalom készítette, a gazdák tudomásul vették és kötelezték magukat annak betartására, az 1876. évi rendszabályt viszont már a gazdák dolgozták ki, és az önálló adóközösséggé lett Pusztaszenttornya bírója szentesítette. A Rosti-szőlőhegy belső rendjét, gazdálkodását az alapítást követően hosszú ideig közvetlenül az uradalom határozta meg, 1876-ban viszont a pusztaszenttornyai jegyző már csak szentesített, de csak úgy, mint a törvényességi felügyeletet ellátó hatóság képviselője. A községnek tehát a hegy gazdálkodására nézve már nem volt igazi, az uradalomhoz hasonló meghatározó szerepe. A század elején az uradalomnak a megye más pontján is ugyanígy szabályozták a szőlőskertek rendjét és gazdálkodását.

1 A szőlőhegy története a helytörténet szempontjából is érdekes. Sem a szenttornyai puszta, sem az ottani kisebb uradalmak életét, gazdálkodását nem ismerjük megfelelően. (Pontos feldolgozás áll viszont rendelkezésünkre a század második felében már tőkeerős, a kapitalista fejlődés útját járó dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodásáról, törekvéseiről.

2 (A hegyláda irataiból az uradalmi gazdálkodásra vonatkozóan nem sokat tudunk meg, bővítik és pontosítják vi-