Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - G. Vass István: A békéscsabai múzeum háromnegyed évszázada
megvalósítható elképzelés is, hogy Csabán egy régi típusú parasztházat gazdasági udvarával és egyéb tartozékaival megvásárolva rendezzenek be skanzen-szerűen. Milyen előrelátó volt az a javaslat, s milyen kár, hogy negyven év múltán is csak csonkán, csak torzán, csak az elandalító tisztaszobára téve a hangsúlyt tudtuk megvalósítani ezt az elképzelést, s arra már nem maradt energia, hogy egy parasztgazdaság egészét bemutassuk. A két világháború közötti időszak legfájóbb vesztesége az elmulasztott gyűjteménygyarapítás. Alig egy-két kisebb ásatás anyaga, s csak a 30-as évek végén Linder László gyűjtése nyomán néhány néprajzi tárgy került a múzeumba. Egyedül talán a természettudományi gyűjtemény gyarapodott számottevően dr. Tarján Tibor ügyvéd munkája nyomán. Az említett gyűjteménygyarapítási mulasztás bizonyítja, hogy Kornissék valóban nem értették meg a múzeum alapvető funkcióját. A felszabadulás után évekig jóformán semmi sem változott. A múzeumot egyik idős - azóta elhunyt - festőművészünk vezette, a múzeum gyarapításával, sőt még a meglévő gyűjtemények óvásával is vajmi keveset törődött. 1948-51 között pedig végképp elárvult vezető nélkül maradt a múzeum. Az igazgatói állás betöltetlenül, mindössze egy gondnok végezte - úgy ahogy - a tennivalókat. 2 2 A múzeum fejlődése és vezetése az 1951-ben történt állami kezelésbe vétel után sem volt zavartalan és problémátlan. A csabai múzeumnak mégis valóságos megváltást jelentett az állami kezelésbe vétel. A múzeum élére Tábori György személyében szakképzett néprajzos került, aki a néprajzi anyag mellett a történeti gyűjteményt is leltározta, mellette pedig néhány évig művészettörténész, majd régész dolgozott. Tulajdonképpen csak az ő munkájuk nyomán lehetett egy fél évszázad után tiszta képet alkotni arról, hogy mit is tartalmaznak a múzeum gyűjteményei: hozzávetőlegesen 10 000 tárgy leltározását végezték el. 2 3 Az 50-es évek közepén azonban lelassult a biztatóan indult fejlődés: egyrészt a jól induló fiatal régész és művészettörténész megvált a múzeumtól (a Nemzeti Múzeumhoz, illetve az esztergomi múzeumhoz távoztak), másrészt a múzeumokban 1957-ben végrehajtott létszámcsökkentés során ezeket a státuszokat meg is szüntették. 2 4 - így maradt ismét több mint tíz évig régész és több mint tizenöt évig művészettörténész nélkül a múzeum. Ettől az időszaktól kezdve más téren is szűkösebbé vált a múzeum pénzügyi ellátottsága, s amikor 1962-ben a múzeumok ismét tanácsi kezelésbe kerültek, s létrejöttek a megyei múzeumi szervezetek, a békéscsabai múzeum - a megye többi múzeumával együtt az ország egyik legalacsonyabb költségvetéssel rendelkező múzeuma volt. 2 j A megyei múzeumi szervezet évi költségvetése - s ennek megfelelően a csabai múzeumban felhasznált összeg - 1962 óta ugyan négy-ötszörösére emelkedett, mégis ma is az egyik legalacsonyabb a 19 megyei szervezethez viszonyítva. Van olyan megyei szervezet, amelynek költségvetése háromszorosan meghaladja a Békés megyeit. (Igaz, ezeknek a megyéknek többnyire a gazdasági adottságaik is kedvezőbbek!) S ehhez még szorító elhelyezési problémák is járulnak: immár több mint egy évtizede húzódik múzeumunk új raktárának, illetve most már raktárának és nemzetiségi részlegének felépítése. Az anyagi ellátottság jórészt megszabja a tevékenység egészének határait is. - Befejezésül azonban — úgy érzem - mégis inkább a biztató eredményekről és a fejlődés lehetőségeiről kell szólni, mint a problémákról. 308
