Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében

A felszabadulás után a népesség relatív koncentrálódásának üteme megnőtt, ami jól tükrözi az urbanizálódás hatásait. Az első évtizedben a legintenzívebb növekedést a Városhármas esetében tapasztaljuk, mely kedvező értékét az erőteljesen fejlődő, iparosodó Békéscsabának köszönheti. A további sorrend: városok, központok, centrumok. A második évtizedben már nincsenek ilyen nagy különbségek a növekedésben, melynek üteme mindegyik esetben csökken. Legkevésbé a centrumokban, mely így - a népesség koncentrálódásában betöltött szerepét tekintve - minimálisan megelőzi a másik három településegyüttest. 3. 3 .A népességnövekedés területi különbségei Békés megyében A 100 éves átlagot figyelembe véve a növekedési ütem legfontosabb differenciáló tényezője a mezőgazdasági termelés adottságaiban keresendő. Azok a települések, melyekben a népesség a megye átlagánál nagyobb arányban fejlődött, főként a kedvező adottságú löszterületeken találhatók. Országos átlag fölötti népességnövekedésükkel különösen kiemelkednek a Békéscsaba közvetlen szomszédságában és a tőlük nyugatra fekvő községek - Telekgerendás és Kétsoprony kivételével - valamint a megye déli részén Mezőhegyestől Lökösházáig félkörívben elhelyezkedő települések. Alig haladta túl - vagy egyáltalán el sem érte viszont a népesség növekedése az 50%-os értéket a települések több mint V3" ánál, melyek nagyobbrészt a Körösök vidékén helyezkednek el összefüggő területként. Ebbe a kategóriába tartoznak még többek között Gyula és Békés városok is, Szarvas pedig - Békésszentandrással, Csárdaszállással, Köröstarcsával, Geszttel és Kötegyánnal egyetemben - 1970-ben kevesebb lakossággal rendelkezett, mint 100 évvel korábban (3. ábra). 3.3. 1. A népességnövekedés területi differenciái a felszabadulás előtt A vizsgált időszak első felében (1870-1949) a népesség területi elhelyezkedését tekintve a mezőgazdasági termelésben legkedvezőbb adottságú területek a megyei átlagnál magasabb ütemű népességnövekedésükkel méginkább kirajzolódnak, mint a 3. ábrán bemutatott állapot esetében. Itt is kitűnnek azok a települések, melyek az országos szintet meghaladó, központi funkciókkal nem rendelkező községek átlagos növekedési üteménél is magasabb mutatóval rendelkeznek. Ezek között a városoknak és a központoknak egyikét sem találjuk. Még szembetűnőbb az a jelenség, hogy a központi funkciókkal rendelkező települések környezetüknél mind alacsonyabb népességnövekedést képviselnek, s ez a növekedési ütem bemutatásánál leírtakkal teljesen összhangban van. A déli területeken megfigyelhetők a vasútépítés kihatásai is. (4. ábra.) Ezt az időszakot a felosztásban három részre különítettük el. E szakaszok között nincs meg az a döntően nagy minőségi különbség, mint az I. és II. szakasz esetében: a különböző településcsoportok növekedésében végig hasonló tendenciák érvényesülnek; csaknem arányosan változik a növekedési ütem nagysága s nem fedezhetők föl az urbanizálódás jellegzetességei sem. Mindez a népesség térbeli alakulásában is egy bizonyos állandóságot tételez fel. így ezeknek a szakaszoknak a részletes tárgyalásától, a területi differenciák bemutatásától eltekintünk. 294