Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében

E nagy eltérések a népesség növekedésében főként a megyének az országos területi munkamegosztásban betöltött egyre kedvezőtlenebb szerepével magyarázhatók. A mezőgazdasági jelleg, a lassú, vontatott iparosodás törvényszerűen együttjárt a lakosság lassú urbanizálódásával, és nagyarányú elvándorlást indított el az ország más területei felé. i. táblázat: Békés tnegye népességének alakulása hazánk és az Alföld százalékában 1870. 1890. 1920. 1949. 1960. 1970. Magyarország 5,7 5,9 5,5 5,1 4,7 4,3 Alföld 16,8 17,7 17,3 16.4 16,0 15,5 a) A növekedés üteme az I. szakaszban Az 1870-től 1949-ig terjedő nyolc évtized igen „mozgalmas" időszakot jelentett az ország társadalmi és gazdasági életében (a tőkés termelés alapjainak megteremtése, két világháború, világgazdasági válság hatásai, kivándorlások, határváltozás stb.). Ez tükröződik a megyei népesség változásának tendenciáiban is. Átlagosan Békés megye lakosságának növekedési üteme sem az ország, sem az Alföld átlagát nem érte el (1. táblázat), ily módon ezekből való részaránya is csökkent: 0,6, ill. 0,4%-kal. Az 1890-ig terjedő első két évtizedben (I. A) - mint ezt az 1. ábra is mutatja - az országos átlagban meglevő 19,9%-os népességnövekedési ütemet a hazánk akkori területi munkamegosztásában még kedvező helyet elfoglaló Békés megye mutatószáma 5,4%-kal meghaladja, a vidéki átlagnak (15,7%) pedig több mint 1,5-szerese. Az akkor még alapvetően agrárjellegű Magyarországon ugyanis megyénk, mint kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdasági terület, jobb megélhetést biztosított lakói számára, mint az ország peremterületei. A következő évtizedben azonban az eddig magas népesedési ütem lényegesen visszaesett, így a századfordulóra elmaradt a továbbra is növekvő ütemben fejlődő országos és a kevésbé csökkenő alföldi átlagtól. Ezután viszont szinte teljesen szinkronban csökkent a három érték, 1920-ra pedig a megye - egyébként alacsony — népesedési üteme mindössze 0,3%-kal maradt el a főként az I. világháború hatására erősen visszaeső országos átlagtól, az Alföldét pedig kereken i%-kal túlszárnyalta. Az I. B időszak összességében a megye átlagos növekedési üteme 22,3%, ami az ország és az Alföld növekedésétől az előző időszakhoz képest lényegesen elmaradt. (2. táblázat.) Ennek a fejlődésnek a következményeképpen mind az ország, mind az Alföld lakosságából való részesedése 0,4%-kal csökkent. A két világháború közötti időszakban (I. C) a legfontosabb jellegzetesség - országos és megyei szinten egyaránt a népesség növekedésében az első világháború utáni fellendülés és a második világháború hatására bekövetkezett mélypont. Az ország lakossága az egész időszak átlagában 15,3%-kal nőtt. Ez az érték Békés megyében mindössze 8,1%, 285