Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)
1975 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László: Az elmúlt száz év népesedésének fontosabb szakaszai és a változások térbeli tükröződésének sajátosságai Békés megyében
Ebben a kategóriában a meglevő városok és a távlatban leggyorsabban városokká fejlesztendő községek szerepelnek. Ez tehát már mintegy a települések jövőbeni hierarchiájára vonatkozó beosztás, c) Szakirodalmunk egy, tárgyunk szempontjából fontos szintézise (Tóth J. 1972) a Dél-Alföld településeit széleskörű vonzási vizsgálatok alapján illeszti hierarchikus rendszerbe. Megkülönböztet központi funkciókkal rendelkező településeket és egyéb községeket, amelyek tágabb környezetükre kiható központi funkciókkal nem rendelkeznek. A megye központi funkciókkal rendelkező települései e munka alapján a következők: Paracentrum: Békéscsaba Orosháza Gyula Békés Gyoma Szarvas Szeghalom Battonya Medgyesegyháza Mezőhegyes Mezőkovácsháza Sarkad Tótkomlós Mezőberény d) A megyében speciális helyzetet elfoglaló három város: Békés, Békéscsaba és Gyula együttese. Feltételezhető, hogy egymáshoz való közelségük, eltérő funkcióik következtében távlatban egy egységes városkomplexumot fognak alkotni (Bakonyi D. 1973). Ez a városegyüttes nemcsak megyei specifikum, hanem országosan is egyedülálló jelenség, s az elmondottak indokolttá teszik népességük alakulásának együttes vizsgálatát. Mezocentrumok: Szubcentrumok: Mikrocentrumok: 2. A népesedési szakaszok elkülönítése Mivel a népesség a társadalmi és gazdasági változások hatására térben és időben is egyenlőtlenül fejlődik, a 100 éves átlag finomabb következtetések levonására alkalmatlan lenne. Ez az időszak több, minőségileg különböző népesedési szakaszt tartalmaz, melyek külön-külön való vizsgálata a helyes következtetések levonásának alapfeltétele. Kívánatos viszont, hogy a szakaszok szétválasztásánál alkalmazott módszerben minél kevesebb legyen a szubjektív elem. A népszámlálási kötetekben a vizsgált időszakra vonatkozó községi szintű adatok tíz évenkénti bontásban megtalálhatók. Kiszámítható tehát az egyes településcsoportok növekedési üteme ezekben az intervallumokban, melyet az 1. ábra mutat. Ennek alapján két nagy időszak különválasztására kínálkozik lehetőség:
