Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - SZEMLE

A neolitikumot tárgyaló oldalakat szépen kimunkáltnak minősítette, hasonlóképpen a bronzkor három szakaszának tömör bemutatását. A fejezet sok új eredményt nyújt hiteles anyag alapján, jó illusztrációkkal. A középkori fejezetet terjedelmileg kevesellte Módy György, azon belül igen szerencsésnek találta a két szerző régész és történész - összhangját az Árpád-kor bemutatásában. A XV-XVI. század rajzát elnagyoltabbnak találta. Kiemelte a csolti monostor régészeti feltárásának fontosságát és eredményeit. Néhány részletkérdésben kifejtette a kötettől eltérő véleményét is, Kristó Gyulával szemben. Dr. Orosz István kandidátus, a Kossuth Lajos Tudományegyetem docense, az ismert agrártörténész, először azt hangsúlyozta, hogy a vésztői kötet módszeres történeti földolgozás, elkerülte azokat a szokványos hibákat, amelyek a helytörténeti munkák többségét jellemzik. A mindennapok történetét, a társadalmigazdasági múlt állandóan ható mozzanatait kell megírni, s ebben a vésztői kötet teljesítette feladatát. Ezután három kérdéskör tükrében azt vizsgálta meg, hogyan felelnek a kötet fejezetei - Rákos István, Szabó Ferenc, Leiner Gyula és G. Vass István munkái - a korszakok fő agrártörténeti kérdéseire. Szólt a vésztői örökváltsági törekvés megítéléséről, a helyi nagy- és kisbirtok tőkés korszakbeli gazdálkodásáról. Utalt arra, milyen további kutatásokra ösztönöz a kötet, s ezekhez milyen forrásanyagok használata szükséges. Dr. Dankó Imre, mint hozzászóló, Mike Jánosné művelődéstörténeti fejezete kapcsán a debreceni kollégiumhoz tartozó ún. partikuláris iskolarendszer lényegét ismertette, hiányolva a vésztői partikula határozottabb körvonalazását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a túlnyomórészt református Vésztő esetében szükséges a korszerű marxista tudományossággal végzett egyháztörténeti vizsgálódás is. Ettől a helytörténeti monográfiák roszszul értelmezett óvatosságból, prüdériából tartózkodnak. Dr. Vargha István vésztői orvos saját kutatásai alapján értékes adatokat közölt a török utáni visszatelepülésre nézve, erősítve a Dankó Imre által említett kontinuitást. Siklósi Ferenc, Mezőberény nagyközség tanácselnöke, a hasonló vállalkozás résztvevői nevében gratulált a vésztőieknek, s a tematikai és tudományos teljességre törekvés és az anyagi lehetőségek ellentétéről szólt. Megyei támogatást sürgetett a községmonográfiákhoz. Nagy Gyula, az orosházi múzeum igazgatója, a mintakép orosházi monográfia szerkesztője, a vállalkozás-sorozat általános tanulságait összegezte. Dr. Farkas Gyula, a JATE Embertani Intézetének adjunktusa, az anthropológiai fejezet köztörténeti hasznosítási lehetőségei mellett a modern humánbiológiai kép értékeire hívta fel a figyelmet. Dr. Andó Mihály kandidátus, a JATE Természeti Földrajzi Tanszékének docense, a történészekkel való közös munka hasznosságáról szólt. A környezet fejlődésének, átalakulásának tudományos rajza csak így születhet meg. A kötet szerkezetét illetően a természettudományos fejezetek együttartását tartotta volna jobbnak. A bírálatok, hozzászólások elhangzása után a kötet szerkesztője válaszolt a társszerkesztő nevében is. Ismertette a kötet születésének történetét, az adódó személyi és egyéb akadályokat, amelyek miatt több, előre tervezett témakör kimaradt. Utalva a szomszéd megyékben folyó hasonló munkálatokra, a Gyomán, Békésen és Battonyán elindult monográfia-tervekre, röviden összefoglalta a vésztői vállalkozás tartalmi, módszertani, szervezési tapasztalatait. Komáromi Gábor zárszavát követően az eleven vitalégkörű, tartalmas tanácskozás résztvevői megtekintettek a Mágori halmon folyó ásatást, ahol T. Juhász Irén tartott szakmai ismertetést. 266