Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - SZEMLE

munkásságának az eredményeit összegezhette, amikor rendszerezte a magyar tájakat, etnikai csoportokat (Ethnikai csoportok és vidékek. (1938.)- Munkája nemcsak összegező rendszerezés volt, hanem ösztönzés is. Bizonyára nagy része volt a néprajzi tájkutatás újabb fellendítésében. Ennek az újabb fellendülésnek napjainkban a Gondolat kiadásában megjelenő sorozat kötetei (Katona Imre: Sárköz; Vajkai Aurél: Balatonmellék; Dömötör Sándor: őrség; Bálint Sándor: A szegedi nép; Balogh István: A cívisek világa; Hajdúság ) az eredményei és egyben előremutató jelei. Előremutató jelek annyiban, hogy más, a köztudatból éppen elhanyagoltságuk miatt kiesett tájak felé is irányítják a figyelmet; de annyiban is, hogy tájékoztatnak bennünket a mai néprajzi kutató- és feldolgozó munka belső összetevőiről, szempontjairól is. Például annyiban is, hogy ezeknek a rövidre fogott tájismertető köteteknek az anyaga mögött minden esetben kiterjedt, hosszú idő óta tartó, mélyre hatoló kutatás áll, aminek több-kevesebb része már előzőleg napvilágot látott valahol. A püspökladányi Néprajzi Tudományos Ülésszak rámutatott arra is, hogy a fentiekhez hasonlóan el kellene készíteni a Sárrét világát bemutató korszerű összefoglalást is. Egyébként a Sárréti Néprajzi Tudományos Ülésszak, amelyet a Sárrét hagyományos életmódja vizsgálata kérdéseinek megvitatására hívta össze, a fentiekben említett új szempontoknak megfelelően kívánt áttekinteni a Sárrét néprajzi kutatása eddigi eredményein. A Néprajzi Tudományos Ülésszakot Balassa Iván, a történettudományok doktora, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke, maga is sárréti, nyitotta meg, egy az eddigi kutatásokat általánosságban ismertető bevezető előadással. Az Ülésszakon ő elnökölt. Az Ülésszak három munkacsoportban, de nem szétválasztva, hanem együtt, folyamatosan, egymás után tanácskozott. A település, építkezés, lakásbelső kérdéseivel foglalkozó csoportot Dám László egyetemi adjunktus vezette. Átfogó bevezetéséhez Barabás ]enő kandidátus, egyetemi docens; Filep Antal, a MTA Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa; Juhász -Antal, a szegedi Móra Ferenc Múzeum :udományos főmunkatársa és Kósa László, a MTA Néprajzi Kutatócsoportjának munkatársa korreferáltak. A második munkacsoport a Sárrét gazdálkodásának kérdéseivel foglalkozott. Vezetője Varga Gyula, a debreceni Déri Múzeum tudományos főmunkatársa volt. Összefoglaló, de problémafelvetésekben gazdag bevezető előadásához Takács Lajos kandidátus, a MTA Néprajzi Kutatócsoportja munkatársa; Orosz István egyetemi adjunktus, Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója, valamint Bellon Tibor, a karcagi Györffy István Nagykún Múzeum igazgatója szólt hozzá. A harmadik munkacsoport a sárréti folklór kérdéseivel foglalkozott. A csoport vezetője és bevezető előadásának tartója Újváry Zoltán kandidátus, egyetemi docens volt. Űjváry Zoltán sok kérdést felvető, a folklór jelenségeket a társadalmi fejlődés, a társadalmi mozgás egészében szemlélő bevezetésére Ferenczi Imre kandidátus, egyetemi docens; Katona Imre kandidátus, egyetemi docens és Andrásfalvy Bertalan kandidátus, a MTA Dunántúli Tudományos Intézete munkatársa tették meg korreferátumaikat. Eltekintve most attól, hogy az Ülésszakon szereplő tudósok mindegyike eleve biztosítéka volt a problémafeltáró, mélyrehatoló, színvonalas eszmecserének, azt is nagy eredménynek tartjuk, hogy a legkülönfélébb tárgykörökről az egymástól különböző felfogásokat együtt láthattuk-hallhattuk. A püspökladányi Sárréti Néprajzi Tudományos Ülésszak teljes anyagát hamarosan megjelenteti a püspökladányi tanács. Nem könyvként, hanem annál „értékesebb" formában, gyakorlati céllal az el260