Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - SZEMLE

Hentz Lajosnak a népi építészetet feldolgozó fejezete kapcsán elmondta: Bár a XVIII. századra nézve kevés forrása volt, következtetései helytállóak. Vitathatónak tartotta a II. korszak körülhatárolását, miután az új épülettípusok megjelenése korszakjelzőnek kínálkozik. Hentz jól jellemzi a régi parasztházat. Osztályozásában van ugyan bizonyos formalitás. Az összegyűjtött anyagot igen gazdagnak és értékesnek tartotta. Az egyik legjobb néprajzi fejezetnek ítélte Hentz Lajos viselettörténeti munkáját. Gazdag történeti anyagot (levéltári iratok, régi fényképek) felhasználva, jól megválasztott korszakolással írt dolgozatnak minősítette. Utalt arra, hogy a kékposztó viselet korai megjelenése jól mutatja a polgári hatást, aláhúzza a mezővárosi jelleget. Helyeselte azt a mértéktartást, amellyel Hentz a nemzetiségi különbségeket tárgyalta, kiemelte a társadalmi rétegződés viseletbeli hatásának pontos jelzését, a családi fényképek kiváló felhasználását. Hentz Lajos és Bartóki József népművészeti fejezetének érdeme a népszerűsítés, a tömör felvillantás, egyúttal a gyűjtési feladatok jelzése is. Elismerőleg szólt a táplálkozásról és a szokásanyagról írt fejezetekről. Az előbbinél Banner József dolgozatában a szokásanyaggal való összekapcsolást dicsérte. A magyar társasélet alkalmainak, a szlovák lakodalomnak a leírását igen jónak tartotta. Banner József munkájában az etnikai specifikumok kiemelését is értékelte. A monográfiáról általában megállapította, hogy az Alföld egy tájára nézve alapmunkálat. A területet arányosan behálózó, s minél több hasonló igényű kiadványra volna szükség. Utalt arra, hogy egy szintézis nem zárja le a helyi kutatásokat, sőt inspirálja a további részmunkálatokat. (Ennek jele, hogy Tápé népdalaiból hamarosan gyűjtemény jelenik meg.) Oltvai Ferenc, a Csongrád megyei Levéltár igazgatója, a Békés megyei helytörténetírás jeles eredményekkel teli múltjára Haan Lajosig visszatekintve javasolta: Meg kell kezdeni egy új megyei monográfia munkálatait, ahol alapozni lehet a mezőberényihez hasonló szintű eredményekre, s fel lehet dolgozni a megye egészében a még nem tárgyalt témaköröket. Legalább monográfia-előkészítő tanulmánykötetek szülessenek mielőbb. Utalt számos tudományszervezési hiányosságra, a mostani vitához hasonló értékes eszmecserék ritka voltára. Ebben is elismerés jár Mezőberény bátorságának, igényességének - mondotta. Dr. Sápi Vilmos kandidátus, az ELTE tudományos munkatársa, a Borsod megyei Edelény nemrég megjelent testes monográfiájának szerkesztője, a két munkálat párhuzamait világította meg és a helytörténetírás egészséges megújulását konstatálta. Dr. Kovács Zoltán, a Szegedi Tanárképző Főiskola történész adjunktusa, Baranyai Kálmán és Jároli József történeti demográfiai fejezetét elemezte. Igen tömör, értékes, hatalmas anyaggyűjtésre épülő tanulmányuk már csak azért is üdvözlendő - mondotta - mert a népesedéstörténet általában hiányozni szokott a monográfiákból. Ismertette azt a nagyon munkaigényes, korszerű módszert, amellyel anyakönyvekre alapozva, családrekonstrukciós szisztémával készült a tanulmány, amely módszere révén nemzetközi anyaggal is összevethető. Megjegyezte, hogy Baranyai Kálmán, a fejezet XIX-XX. századi részeinek szerzője, néhány esetben megtorpant saját eredményei előtt, a halotti anyakönyvek ingatag forrásértéke egy-két esetben félrevezette. Igen modern eredmény ugyanakkor Baranyai munkájában a gyermekek születési időpontjának és születési sorrendjének tárgyalása, amely a születéskorlátozás fokozatos elterjedését 150 esztendőre visszamenve igazolja. 255