Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - SZEMLE

SZEMLE Erdei Ferenc: Emberül élni Egy életút mérföldkövei. Válogatás. Válogatta és az összekötő szöveget írta: Berend T. Iván és Szuhay Miklós.' A történelmi bevezetőket Berend T. Iván, Erdei Ferenc életrajzát Erdei Sándor írta. Bp. 1974. 6yi old. Gondolat Kiadó. SZABÓ FERENC Immár közel négy esztendje, hogy Erdei Ferenc, a magyar szocialista közélet és tudomány mindenki által tisztelt, markáns egyénisége a makói temetőben, az útraindító szülőváros földjében nyugszik. Alakja, szerteágazó és csak a legjelesebbek mércéjével mérhető életműve az idő múlásával mindinkább elfoglalja méltó helyét az elmúlt évtizedek történetében. Emberi, tudós és politikus példája, egyedülállóan széles horizontú munkálkodása és útmutatása ma szélesebb körben hat, mint életében valaha is. Közel négy évtizedes társadalomkutató tevékenysége a magasfokú önfejlesztés, az eszmei és szakmai haladás állandó és meghatározó jelenléte mellett - egy tartalmában töretlen, szigorúan következetes életút eredménye. Nála jobban aligha ismerte bárki is a magyar parasztság, a magyar vidék - ezen belül is különösen az Alföld történeti múltját, gazdálkodását, társadalmi mozgását. A szövetkezetek megteremtésének, a korszerű élelmiszergazdaság kialakításának a legképzettebb és legjobb harcosát benne kell tisztelnünk. A sokoldalúan megismert gyakorlat, a mindennapi valóság tüzetes és reális feltárása nyomán születtek maradandó elméleti eredményei. A harmincas évek közepén megismerte Lenin szövetkezeti elveit, a szovjet agrárpolitikát, röviddel azelőtt a történelmi materializmust. Munkásságában a marxista szemlélet következetes érvényesítése vezette. A marxizmusnak a legfőbb erejét a valósággal való elválaszthatatlan, élő kapcsolatban látta. Nem szerette az öncélú elméletieskedést, a tetszetős, de a gyakorlatban kevésbé igazolódó sémákat. Kevesen érezték át nála jobban a szocializmus lényegét, az ember végleges felszabadítását és jólétét megfogalmazó célkitűzéseket. A szocializmushoz vezető út hazai politikai feltételeit, a gazdaság és társadalom átalakításának lépcsőfokait — különösen a szegényparasztság és a földmunkásság oldaláról - világosan látta és le is írta. Ha annak idején ebben a tekintetben nem is vették figyelembe a szavát, az utóbbi másfél évtized szinte minden vonatkozásban őt igazolta. Ha mindehhez hozzáteszszük puritán becsületességét, munkaszeretetét, a nép, az ország jövőjéért való fáradhatatlan küzdelmét, példás felelősségérzetét, egyértelműen leírhatjuk: Erdei Ferenc a magyar nép XX. századi történetének egyik legkiemelkedőbb, legnagyobb egyénisége volt, aki a szegényparasztság soraiból elindulva, alkotó marxista tudósként és politikusként, sokáig sugárzó s a magyar valóságot kivételes hitelességgel elemző életművet hagyott ránk. Nehéz volna akár csak körvonalazni is életművének különböző területeit, amelyek szorosan kapcsolódtak egymáshoz, szolgálva a mindent meghatározó célt: a parasztság szocialista útját, a korszerű gazdaságon felépülő, szövetkezeti társadalmat a falvakban és mezővárosokban. A harmincas-negyvenes években a pa243