Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szakály Ferenc: Gyula város XVI. századi sorsfordulóinak történetéhez

A fenti összesítéssel kapcsolatban a következőket kell megjegyeznünk: Az érintett évek közül csak az 1566-os év első fele tekinthető megnyugtató értékelési alapnak; 1565 második fele azért nem, mert a térségben folyó erdélyi-Habsburg küzdelem (amelyben János Zsigmond hadai előbb elveszítik, majd visszafoglalják Erdődöt, Szatmárt és Nagybányát), amibe a törökök is beleavatkoztak (Hasszán temesvári basa Pankotát foglalta cl), önmagában is elégséges magyarázatul szolgál a kereskedő-nép időleges visszahúzódására. 1566 második fele pedig azért nem értékelhető, mert Gyula ostroma már június 12-én megkezdődött, s így érthető, hogy ezután már csak olyan gyulai kereskedők haladtak át tokaji réven, akik távolabbi útjukról nem tudtak idejében hazatérni. . A fenti adatok forrása: Orsz. Levélt. E. 522. Városi és kamarai iratok. Fol. Lat. 1365. „Regestrum partiale super proventibus vadi Thokaiensis anni 1565, 66, 67." 15. Legalábbis a szakirodalomban mindeddig egyetlen adatot sem találtunk a gyulai kereskedők tevékenységéről. 16. Lásd pl. Prépostvári Bálint véleményét: Takáts Sándor, Prépostvári Bálint főkapitány. Régi magyar kapitányok és generálisok. Génius Kiadás, én. 2. kiad. 363. 1. 17. Gyula és Simánd nagyságrendi viszonyára az ostrom előtti években: Bácskai V. i. m. passim 18. 1663. július 22-től 1664. március 9-ig Túrról 1479 darab, Simándról 783 darab szarvasmarhát hajtottak át a váci réven; s ezzel mindkét mezőváros a szarvasmarhahajtó helységek élvonalában volt. Lásd: Káldy-Nagy Gyula, Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560-1564-ben. Történeti Statisztikai Évkönyv. 1965-66. Budapest, 1968. 34. 1. 224 Koszta Rozália: Fiatalok, 1974 (tus, linóvázlat)