Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Barta Gábor: Az 1514. évi parasztháború résztvevői

7- Néhány oklevelünk, számos elbeszélő forrásunk, s végül az 1514. évi törvények több cikkhelye is megemlékezik a hajdúkról, mint a felkelés legharciasabb katonái­ról. Szabó István briliáns tanulmányban foglalta össze a részleteket, s tisztázta a hajdúk kilétét és szerepét. 1 2 Bár konkrét, személyekre, vagy legalább is helyhez köt­hető csoportra vonatkozó adatot nem ismerünk, az a tény, hogy a hajdúk, mint sze­gény szabad pásztor-réteg egyértelműen jellemezhetők, megítélésem szerint minden­képpen indokolttá teszi, hogy e helyen számba vegyem őket. Mennyiségileg nem nagy ez az adat-sor, s be kell vallanom, magam is tudom: e hét pont között több is igen-igen gyenge hipotézisnek köszönheti születését. Ha a haj­dúk jelenléte nagy súllyal esik is a latba, a mérleget ismét lerontja, hogy három esetben is nem jobbágyokról, hanem városi szegényekről beszélhettem csak. II. A második kategóriába azon adatokat tettem, melyek néhány emberről a sem­minél ugyan többet mondanak, de társadalmi helyzetükről gyakorlatilag némák. r. Berthalom Gergely jobbágy Baráti faluban (Hont megye) a helyi zavargások során karddal megszalasztott egy nemes asszonyt. 1 3 2. A Végh-testvérek, István és Lajos, feltehetően Lippaiak; egyikük Székely György szolgája, Lippa átadásának előkészítői: valamint: 3. Egy Radna nevű faluba (Arad megye) való paraszt, a felkelők küldönce az ostromlott Solymosba. 1' 1 4. Vice falu (Erdély) vargája („sutor"), a helyi mozgalomnak még a télen is hiába üldözött egyik vezetője. 1 5 5. Hagyó Albert, Salánki Jakab, Szablyás Gergely - Sárvár faluba (Ugocsa megye) való jobbágyok, Nyaláb várának ostromában vettek részt. 1 6 6. 18 simándi jobbágy (Simánd = Zaránd megye), akiket az oklevél „providi"­ként említ, és „jobagiones"-nek nevez, mezővárosukban kiraboltak több nemest. A 18 ember között 4 Varga, 2 Szűcs, 1-1 Kovács, Mészáros, Fazekas nevűt talá­lunk. (A többi név: Kis, Sövény, Bácsi, Nagy, Sós, Csikai, Káli, Borsos, Gerhi.) 1' 7. Varjas Mihály jobbágy és barátja (Kisléta falu, Szatmár megye) önként csatla­koztak Máté papnak a közelben járó hadához. 1 8 8. Tiszavárkony falu néhány lakosa csatlakozott a felkelőkhöz. Később a földes­úrral úgy egyeztek meg, hogy a falura kivetett kártérítést csak a „bűnösök" fizes­sék, s ha rögtön nem tudnák előteremteni a kívánt összeget, a többiek kisegítik őket oly módon, hogy egy év múlva visszakapják pénzüket az elmarasztaltaktól. Ezek szerint a tettesek aligha voltak nincstelenek, de a leggazdagabbak közé sem tartozhattak. 1 9 Arra nincs alap, hogy ez utóbbi példából kiindulva e csoport valamennyi „esetét" a középrétegekhez kössük. Az értékeléshez egy egészen más jellegű észrevétel kínálja magát. Noha nem hiszem, hogy a XVI. század elején a mesterségre utaló nevek mö­gött még mindig ténylegesen iparos-emberek húzódnának meg, az tagadhatatlan, hogy valami közük - apáik, őseik révén - kellett hogy legyen a mesterségekhez. A mezővárosok szintén szaporodó iparűző családjainak köre is az egyoldalú paraszti létből való kitörés útját jelzi - ezért a simándi iparos-nevű zavargók, a „providus­jobagio" meghatározás ellenére sem vehetők ki e csoportból. 2 0 III. Adataink harmadik sorozatát a - mai kifejezéssel „értelmiséginek" jellemez­hető foglalkozású felkelőkről szóló hírek adják. 1. Miklós deák, Körösszeg mezőváros (Bihar megye) felkelő cívisei közül név sze­rint is kiemelve - tehát nyilván a vezetők közé tartozott. 2 1 197

Next

/
Thumbnails
Contents