Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Hunya István: Az ínségenyhítő akció

- Igaz, a parlamentben elég sokat fecsegnek a szocdem képviselők is - szólt Barják Lajos. - A Népszava is csak a sok üres locsogással van tele. Már el se olvasom. - Van abban más is, Barják szaktárs - válaszolt Nagy József. - December 2-án ezt mondja ni: A fehér kenyér ára az eddigi 148 korona helyett 124, a félbarna 120 K volt és marad. -Az anyjuk Máriáját, hát még a kenyérnél is a több pénzűeknek olcsóbbítottak? indulatoskodott Uhrin Gyurka. - Várj még Gyurka. Ha a Népszaváról van szó, hadd mondjam a híreket sorban, mert nyilván nem olvasod alaposan az újságot. - nyugtatta Nagy. - December 16-án ezt írja ni: Csütörtökön még 10400 koronáért kelt el a búza... pénteken már 10 900-n 500-11 700-ért adták el mázsáját. Na, ami biztatóbb, 22-én hírül adja: Az orosz petróleum rövidesen Budapestre érkezik 416 vagonnal. Akarsz még valamit? Na, ha nem akarod is, felolvasom: „A magyar mezei munkás egynapi keresetéből az alábbi cikkek valamelyikéből vásárolhatott : 1913 1922 őszén Barnakenyér 9,8 kg-ot 2,9 kg-ot Burgonya 23,0 kg-ot 10,0 kg-ot Sertészsír 1,7 kg-ot 0,4 kg-ot Cukor 3,1 kg-ot 0,8 kg-ot Vászon 3,7 méter 0,7 méter - Ez a tényleges helyzet, elvtársak - mondta Nagy. - Elgondolkodhatunk ezen, emberek - szólt Majoros Lukács bácsi. A Várkonyi István idejében, amikor országos értekezletet tartott a földmunkásság, azt beszélgették meg, mit kell tenni. Pedig akkor is beletaposott a csendőrség, bele is lőtt a földmunkásokba. Most csak csitítják az embereket. Tán nem a csoportokat, hanem a mandátumot féltik? Ami meg ezt a kimutatást illeti, Várkonyi idejében is láttam ehhez hasonlót. De ilyenre nem emlékszem. Ha úgy a magunk egyszerűségével számoljuk, egy mázsa búzáért ötvennégy és háromnegyed napot kellene dolgoznunk. Az annyi, mint kéthónapi munkaidő. Azt a keserves úrangyalát, Nagy öcsém! Hát ennyit ér a nincstelen ember munkája? - Annyit érne Lukács bátyám nekünk, ha dolgozhatnánk, - szólt kis Öre -. Én nem is a búza árát nézem, most az a minden a kereskedelemben. Hanem inkább ezt a másik kimutatást, ni. Hiszen emlékszünk rá, 1913-ban sem volt bőséges a magunkfajta keresete, de ahhoz mérten ma kenyérből csak egyharmadát, zsírból egynegyedét, cukorból egyötödét se vehetnénk meg, akkor sem, ha mindennap dolgozhatnánk. Pedig ebben az évben is elvégeztünk becsületesen minden munkát a mezőgazdaságban úgy, hogy 1913-ban sem jobban. Hát hol van a munkánk többi értéke? - Nem veszett el a munkák értéke, szaktársak - szóltam. - Valóságos értéke min* dennapi munkánknak igencsak annyi volt 1913-ban is, mint az idén, amikor dolgozhattunk. Nem is a munkánk értékénél van a hiba, hanem az érte adott bérnél. Amit ez a kimutatás, amiről beszélgettünk olyan érthetően mutat, amelyből magyarázat nélkül is látjuk: azoknál maradt munkánk értéke, 1913-hoz viszonyítva is háromszor-négyszer nagyobb hányada az idén is azokét, akiknek dolgoztunk. 13-ban is csak kicsi részét kaptuk meg bérben a munkánk értékének, most pedig látjuk és érezzük, mennyire értékelik a mi részünkre és mennyire a maguk részére . . . 189