Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - VITA - A szlovák nemzetiség szokás- és hiedelmkutatásának problémái (Vitaösszegzés)

oldalúan lehet tanulmányozni. Vitabevezetőnkben külön hangsúlyoztuk a vidékünkre telepedett szlovákok heterogén etnikai jellegét, s a különböző etnikai környezetből összetelepült lakosok néprajzi kutatásának nehézségét. Ezért kell a legapróbb részletekig feltárni a nemzetiség településtörténetét, fejlődését, s ezzel párhuzamosan ugyanilyen részletességgel kell feldolgozni a nemzetiséggel együttélő magyarok és más népcsoportok történetének hozzákapcsolódó párhuzamos vagy ellentétes vonásait is. Ide tartozik annak a vizsgálata is, hogy milyen mértékben őrizte meg a nemzetiség saját kultúráját, mit vett át a környező etnikumtól, és esetlegesen mit sugárzott ki magából. A vita során igen fontos szempontot vetett fel Ujváry Zoltán: hangsúlyozza, hogy a nemzetiségek és a magyarság népszokás- valamint hiedelemhagyományának vizsgálatakor feltétlenül tekintetbe kell venni a magyarság etnikai összetételét is, mert amiként a szlovákok, a magyar telepesek is az ország különböző részeiből telepedtek ide, alkották meg új közösségüket, és ötvözték össze a különböző hagyományelemeket. Tehát ha interetnikus vagy együttélési kapcsolatokat tárunk fel, a megyebeli magyarság eredeti hagyományát sem tekinthetjük egységesnek, szintén meg kell keresnünk a specifikumait. A nemzetiségek és a magyarság kapcsolata minőség tekintetében más és más értékű lehet. A kapcsolatok minőségi fokozatainak számbavevése is ugyancsak fontos feladat, különösen az együttélés és az interetnikus kapcsolatok viszonylatában. A vita résztvevői felhívták a figyelmet az asszimiláció folyamatának néhány sajátosságára is, így az asszimiláció több irányúságára (elmagyarosodás, elszlovákosodás, elrománosodás stb.) és végbemenésének egyes fokozataira (pl. a nyelvi asszimilációt nem mindig követi néprajzi asszimiláció stb.) Egy tágabb értelmezésű kutatási szemlélet jegyében utaltak a Kárpát-medence sajátos etnikai összefüggéseire („minden mindennel összefügg" - Eperjessy E.). A nemzetiségek néprajzának kutatása azt a célt is szolgálja, hogy az együttélő, ill. az egymás mellett élő népek, nemzetiségek kultúrájának kölcsönösségét, egymásra hatását gyümölcsöző módon érzékeltesse. Remélhető, hogy a néprajztudomány további eredményei ezt a nemes törekvést minden bizonnyal még jobban elmélyítik és kibontakoztatják. Jelentős vállalkozásnak tartjuk, hogy a megyei múzeumi szervezet hosszabb távú kutatást kíván indítani a magyar és a nemzetiségi szokások gyűjtésére, s hogy ebben a munkában a hivatásos muzeológusokon kívül társadalmi bázisra is támaszkodni kívánnak (önkéntes társadalmi gyűjtők, múzeumbarátok, főiskolai hallgatók stb.). Hasznos lenne, ha a gyűjtést és a feldolgozást a vitában kikristályosított követelmények és ajánlott módszerek igénybevételével végeznék el, ez a korszerű néprajzi vizsgálat egyik biztosítéka lenne. Sajnáljuk azonban, hogy a vita nem tért ki a néprajzi jelenkutatás olyan problémáira, amelyeket a vitabevezető élesebben fogalmazva, hellyel-közzel elemezve felvetett. Sürgős, fontos feladatnak tekintjük, a Magyar Néprajzi Társaság és a Tudományos Technikai Forradalom Kutatásának Szervező Titkársága által 1971-ben rendezett vita ugyancsak jelentős problémának tüntette fel. Örömmel vettük volna azt is, ha a megyében élő többi nemzetiség hasonló feladatainak megoldásáról vagy gondjairól is kaptunk volna hozzászólást. Összegezve a vitát a fentiek alapján: nagyon hasznosnak és gyümölcsözőnek tekinthetjük. Bízunk benne, hogy gyakorlati eredményeit csakhamar észre fogjuk venni. 171