Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - KIÁLLÍTÁS - G. Vass István: Békés megye mezőgazdaságának 30 éve. Jegyzetek egy kiállítás rendezése után

tuk be. De mondhatom azt is, hogy a megvalósult kiállítás tanulsága szerint a múzeum nagyterme (10X17 m) még ennek a témának a bemutatásához is csaknem szűknek bizonyult. Az eredeti terv szerint az első témacsoportnál egy kisparaszti gazdaság valamennyi fontosabb munkaeszközét be kellett volna mutatni. A rendelkezésre álló tér azonban az eredetileg tervezettnek felét is alig fogadta be. Ugyanilyen okok miatt hiányos a nagyüzemi gazdálkodást reprezentáló második és harmadik tárgycsoport is: csak a növénytermelés eszközeit mutatjuk be, de pl. a szakosított állattenyésztő telepeket szemléltető makettek kimaradtak a kiállításból. (Maguk a gépmodellek is zsúfoltan, nehezen áttekinthetően vannak elrendezve.) Ugyancsak helyszűke miatt egy tárgycsoport teljesen kimaradt a kiállításból: terveztük, hogy a falusi életmód átalakulását többek között a mosás „technológiájának" átalakulásán keresztül szemléltetjük, bemutatva a mosás eszközeit a teknőtől a különböző kézi hajtású „mosógépeken" keresztül az igazi - s már falun is általánosan használt - mosógépig. Valóság és kiállítás fentebb jelzett viszonyára utalva joggal vethető fel viszont az, hogy nem túl jelzésszerű, nem túl általános-e egy-egy kisebb téma bemutatása, amely így alig tölthet be egyéb szerepet, mint a meglevő ismeretek felelevenítését, illetve általános sémák rögzítését. - Nagyobb tér birtokában ezeket is gazdagabban lehetett volna megjeleníteni. A kiállítás tematikáját természetesen nem lett volna célszerű szűkíteni, de bővítését számonkerni is teljes képtelenség. 3. Egy jubileumi kiállítás megvalósításának zökkenői Bárki joggal feltételezheti, hogy egy felszabadulási jubileumi kiállítás anyagi fedezetének biztosítása nem okozhat gondot egy múzeumnak. Az ország legtöbb megyéjében ez valóban nem is szokott gondot okozni: a Békés megyeinél általában jóval kedvezőbb évi költségvetésen felül rendszerint külön összeget kapnak a múzeumok jubileumi kiállítások megrendezésére. Csak egy-két konkrét példa: Nyíregyházán 1969-ben 160000 Ft-ot költöttek a Tanácsköztársaság évfordulójára rendezett kiállításra (mi akkor 16000 Ft-ot költöttünk a kb. hasonló nagyságú és színvonalú kiállításunkra); Székesfehérvárott 1970-ben 500000 Ft. állt rendelkezésre a felszabadulási jubileumi kiállításra (mi akkor 25 000 Ft-ból rendeztük - természetesen jóval szerényebb - kiállítást); a debreceni múzeum már most, 1974 nyarán tudja, hogy 1975ben az évi rendes költségvetésen felül 300000 Ft-ot kap felszabadulási jubileumi kiállításra (a mi most ismertetett kiállításunk 35 000 Ft-ba került). A mi kiállításaink költségeit eddig minden esetben az évi költségvetésből fedeztük, s legfeljebb később, kérésünkre térítették vissza egy részét póthitel formájában. Kár lenne persze feleslegesen dramatizálni a helyzetet, hiszen ez végső soron a múzeum és felügyeleti szerveink belső ügyeként is felfogható. Mégis szólni kell róla, hiszen a produktum csak létrejöttének körülményeit ismerve ítélhető meg reálisan. Dehát miért is olyan nagy probléma egy jubileumi kiállítás megrendezése? Mert rendszerint egyedileg tervezett és kivitelezett installációt követel, rengeteg nagyméretű fotót és igényes grafikusi teljesítményt. (Ez részben vonatkozik a néprajzi és régészeti kiállításokra is.) A múzeumok évi költségvetése azonban rendszerint nem számol - nem számolhat - ilyen nagy összeget egy-egy kiállításra, a költségvetés a 158