Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - KIÁLLÍTÁS - G. Vass István: Békés megye mezőgazdaságának 30 éve. Jegyzetek egy kiállítás rendezése után

Békés megye mezőgazdaságának 30 éve Jegyzetek egy kiállítás rendezése után G. VASS ISTVÁN i. A megvalósult kiállításról A címben jelzett kiállítás a Munkácsy Mihály Múzeumban rendeződött. 1974. augusztus 19-én nyitotta meg Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára. A kiállítás három fő egységre tagolódik: 1. a földreform után kialakult birtok- és termelési struktúra, valamint termelési eszközök bemutatása; 2. a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és műszaki-technikai fejlődésének bemutatása (1948-1968); 3. mezőgazdaságunk mai termelési-technikai színvonalának érzékeltetése. A három fő tematikai egység mellett, illetve azon belül a témakörrel kapcsolatos problémák egész sora jelenik meg a kiállításon: Békés megye mezőgazdaságának történelmileg kialakult profilja és helye az ország mezőgazdaságában; a földreform dokumentumai; a parasztság részvétele az 1945-1948 közötti politikai harcokban; a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának, első időszakának dokumentumai; grafikonok, statisztikai ábrák mutatják be a földterület társadalmi szektorok szerinti megoszlását, a mezőgazdasági gépállomány növekedését, a mezőgazdasági beruházások alakulását, a mezőgazdasági termelés társadalmi szektoronkénti megoszlását stb.; a kiállítás végül - mintegy a bevezető témára visszautalva - megyénk mezőgazdaságának mai profiljáról és az ország mezőgazdasági termeléséhez való hozzájárulásáról, valamint a falusi életforma átalakulásáról szól. Az említett három fő tematikai egységhez szorosan kapcsolódik három jól elkülönülő tárgycsoport: 1. Kisparaszti munkaeszközök - eke, ekekapa, borona, járom, kasza, csabai kavácsmester által készített kukoricamorzsoló stb. Ebben a tárgycsoportban mindössze 1 modell található: egy cséplőgép, jelezve, hogy a kisparaszti gazdálkodás viszonyai között egyetlen mezőgazdasági munkafolyamat teljes gépesítése történt meg - a cséplésé. 2. Az 1948-1968 közötti időszak gépei (illetve azok modelljei) - kévekötő aratógép, CK-3-as kombájn, különböző hazai gyártmányú és importált erőgépek, kultivátor, diszktiller, az első kukoricacsőtörők stb. Ebben a korszakban tehát tovább bővült a teljesen gépesített munkafolyamatok köre (talajmű- , velés, aratás-cséplés, növényvédelem), de még mindig nagy szerepe volt az emberi munkaerőnek. 3. Zárt termelési rendszer komplex gépsorának modelljei - a Felsőnyomási Állami Gazdaság zárt rendszerű borsótermesztésének gépsora látható a kiállításon, de ugyanígy be lehetett volna mutatni a kukorca-, a zöldlucerna-, a cukorrépatermesztés stb. komplex gépsorát is. Az előző korszakhoz képest, amikor egyes munkafolyamatokat gépesítettek, tehát az a legfontosabb különbség, hogy ma már egy-egy növény (méghozzá egyre több növény) teljes termelési folyamatát gépesítik a talaj előkészítéstől a vetésen, talajerőutánpótláson, növényvédelmen keresztül egé155