Békési Élet, 1975 (10. évfolyam)

1975 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Balogh György: Tudománnyal a népért! A tudományos ismeretterjesztés története a mezőkovácsházi járásban

KÖZMfJVlüLOlMüS TUDOMÁNNYAL A NÉPÉRT! A tudományos ismeretterjesztés története a mezőkovácsházi járásban BALOGH GYÖRGY Az első lépések A természettudományok iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődés jeleivel a 18. század második felében találkozunk először kulturális életünkben. A 18. században Németországban alapított nagyhírű „Academia Naturae Curiosorum" példájára Magyarországon is többen próbálkoztak természettudományi társulat alakításával. - Perliczy János, Nógrád megye főorvosa beadványt nyújtott be Mária Teréziához magyar tudós társaság megalapítására - ezzel azonban a bécsi udvar nem foglalkozott. - Fischer Dániel, Szepes megye főorvosa orvostársaihoz intéz felhívást 173zben - eredménytelenül. - Laew Károly Sopronban botanikus társaságot akart alapítani, de ez a próbálkozás sem járt sikerrel. - A 18. század végén Winterl Jakab egyetemi tanár kísérletezik - az alakuló ülésnél azonban ő sem jut tovább. - A századfordulón Kitaibel Pál, a nagy botanikus fáradozása sem járt nagyobb sikerrel. Waldstein Ádám ezt írta a Társulat megalakulásán sikertelenül fáradozó Kitaibel Pálnak: „Egy tudós társaság felállításának a terve nagyon szép és nekem is régi, őszinte kívánságom. Én magam is már több idevágó tervet dolgoztam ki, de mindig a tűzbe hajítottam, mikor a kivitelezhetetlenségét beláttam. Egy olyan országban, hol a nemesség más üdvözítő igét mint birka, búza és zabot nem ismer, a lehetetlenségek közé tartozik egy ilyen tervnek a megvalósítása." Levele további részében kifejti, hogy kinevették, szemébe mondták, hogy „egy ostoba paraszt gazdasági tudománya sokkal többet ér, mint az a sok sületlenség, amit a tudósok összeírnak". A múlt század harmincas éveinek végére a nemzet haladó politikusai egyre határozottabban követelik a védővám-rendszer bevezetését, az önálló magyar ipar megteremtését. Ezen reform-törekvések hatására egymás után alakulnak a gazdasági intézmények. 1835-ben alapítja meg Kossuth a Gazdasági Egyesületet, 1837-ben alakul meg a Pesti Királyi Orvosi Egyesület. Ezek a nagyfontosságú intézmények egy sem foglalkozott a természettudományok művelésével — s nem sokat törődött az időközben megalakult Magyar Tudományos Akadémia sem. 7