Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

rica vetésterületi aránya a növényi fehérjeellátás szempontjából alapvetően fontos lucerna és vörösherénél nagyobb mértékben nőtt. Az egy számosállatra jutó takarmánytermő terület a második ötéves tervidőszakban a különböző szektorokban szinte nem változott. Az állatállomány javuló takarmányellátása ezekben az években a terméshozamok növekedésének a következménye. 1956-60. évek átlagához viszonyítva a zöldség- és főzelékfélék vetésterülete a tervidőszakban 34,5 százalékkal nőtt. A Békéscsabai Konzervgyár és a Hűtőház nyersanyaggal való ellátása miatt egyes növények vetésterülete ugrásszerűen növekedett: zöldborsót négyszer, paradicsomot ötször és vöröshagymát még egyszer olyan nagy területen termeltek a megyében, mint korábban. Aj állattenyésztés és az állatok, állati eredetű termékek termelése nem volt egyenletes a tervidőszak folyamán, melyet az első években általában az állatállomány rossz elhelyezése és a kedvezőtlen takarmányellátás, a későbbiekben pedig az 1964 év végén és az 1965. évben fellépő száj- és körömfájás jelentősen befolyásolt. Ennek következetében 1965-ben csökkent az anyaállomány termelékenysége, növekedett az elhullás és visszaesett a tejtermelés színvonala. A traktorállomány növekedése következtében javult a traktorsűrűség. Egy traktoregységre 1965. december 31-én 95 kat. hold szántóterület jutott a megyében, 82 kat. holddal kevesebb, mint i960, év végén. A második ötéves tervidőszak legfontosabb gépesítési célkitűzését, - a talaj munkák teljes géoesítését - a mezőgazdasági üzemek többségében megvalósították, de jelentősen javult az egyéb munkák gépesítési foka is (pl. gabonaaratásban 93,5 százalék volt 1965ben.) A mezőgazdaság szocialista átszervezése után az ott dolgozó aktív keresők száma jelentősen csökkent. Az állami gazdaságokban 1965-ben átlagosan 12 650 munkás és alkalmazott dolgozott; számuk a tervidőszakban 14 százalékkal lett kevesebb. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek taglétszáma 1965. június 30-án 83 300 fő volt; 1961 óta több mint 4000-rel csökkent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek többségükben megszilárdultak, gazdákodási színvonaluk emelkedett és a vagyoni helyzetük javult. A közös vagyon mellett nőtt a termelőszövetkezeti tagok közösből származó jövedelme is. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés a megye közös gazdaságaiban öt év alatt 44 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás fejlesztésére a harmadik ötéves tervidőszakban (1966-70.) további 3 milliárd 727 millió forintot fordítottak a megyében; 60 százalékkal többet, mint az előző ötéves tervidőszakban. A népgazdasági ág részesedése a szocialista szektor összes beruházásainak 41 százaléka volt. A mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegen belül legnagyobb mértékben az építési beruházások nőttek. (Részesedésük 1966-ban 52, 1970-ben 64 százalék volt.) A gazdaságok a harmadik ötéves terv időszakában tértek át a kor411.