Békési Élet, 1974 (9. évfolyam)

1974 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Csatári Béla: Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és fejlődése az elmúlt 30 esztendőben (1944-1974)

286o traktort, 1470 traktorekét, 840 traktoros vetőgépet 650 sorművelő függesztett kultivátort, 630 arató-cséplőgépet, 2350 pótkocsit és több száz egyéb mezőgazdasági gép beszerzését biztosította. Az új gépek többségét - a traktorok 59 százalékát - a termelőszövetkezetekben helyezték üzembe. A második ötéves tervidőszakban a megyében közel 71 000 kat. hold savanyú- és szikes talajt megjavítottak, 61 százálékkal nagyobb területet, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. A megjavított terület közel egyharmadát digózták. Az 1961-65 közötti ötéves tervidőszakban nagyszámú mezőgazdasági épületet, elsősorban állati férőhelyet építettek. Öt év alatt 32 000 szarvasmarha-, 154 200 sertés-, 38 000 juhférőhelyet és 114 000 mr baromfiólat helyeztek üzembe. 110 magtárt és 307 górét építettek 5100, illetve 5000 vagon befogadóképességgel, 92000 m

2 alapterületű gépszínt, 5900 m

2 gépjavítóműhelyt, 1500 kat. holdon halastavat, 12 000 m

2 alapterületű hajtatóházat helyeztek üzembe. Bár a beruházások jelentős része csak az átszervezéskor kiesett kiparaszti termelőeszközöket (vonóerőt, állati férőhelyet) pótolta, a mezőgazdaság anyagiműszaki alapja viszonylag gyors ütemben nőtt. Öt év alatt 281 öntözőtelepet helyeztek üzembe csaknem 41 000 kat. hold területen. 1964-ben összesen 47 500 kat. hold területet öntöztek, majdnem háromszor annyit, mint 1960-ban. A mezőgazdaság termelése az átszervezés időszakában nemcsak emelkedő irányú, hanem egyúttal a korábbi években tapasztalt nagymértékű ingadozásoktól is mentes volt. Belterjes irányban változott a vetésszerkezet. A szántóföldön termelt növények közül az előző öt év átlagához viszonyítva a kalászosok és a kukorica vetésaránya csökkent, ugyanakkor nőtt a hüvelyesek, ipari- és olajos növények, szálas- és nedvdús takarmányok, valamint a zöldség- és főzelékféléké. A második ötéves terv a növénytermesztésben célul tűzte ki az egész ország kenyérgabona-szükségletének hazai termésből való biztosítását és az állatállomány szükségletét kielégítő takarmánybázis megteremtését. 1964-ben, de különösen 1965-ben a megye mezőgazdasági üzemei már igen jó eredményeket értek el búzatermesztésben és így jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a vetésterület csökkenése ellenére sem kellett az országnak kenyérgabonát importálnia. Az állattenyésztés fejlesztése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében a terv megfelelő mennyiségű, jó minőségű takarmány termesztését írta elő. A tervidőszakban átlagosan 2,5 százalékkal kisebb területen termeltek kalászos takarmánygabonát, mint 1956-60. években. Összetételében nőtt az őszi vetésűek aránya, az alacsony termésátlagot biztosító zab helyett évről évre nagyobb területen vetettek bő termést adó takarmánybúzát. A szálas- és zöldtakarmányok vetésterülete fokozatosan emelkedett. Kedvezőtlen volt azonban, hogy a tömegtakarmányt biztosító csalamádé és silókuko410.